Brutálisan lassú a román vasút, de legalább életveszélyes

Ha folytatódik a jelenlegi gyakorlat, akkor néhány évtized múlva nosztalgiával gondolhatunk vissza a jelenlegi vonatozásokra, amikor még az expressznek nevezett szerelvények is legfeljebb 50-60 kilométeres sebességgel döcögnek óránként. Mert hogy most legalább még döcögnek – de a romániai közlekedési infrastruktúra állapotának megfigyelésével foglalkozó Pro Infrastruktúra Egyesület szerint nem is olyan sokára már nem is létezik majd működőképes vasúti hálózat.

Már amennyiben minden úgy zajlik, ahogy most.

Az egyesület által szerdán közzétett adatok szerint

a vágányok 75, a hidak 65, a töltések 50, illetve a vezetéktartó oszlopok 90 százalékának lejárt az élettartama, és sürgős javításra szorul.

Ennek folyományaként életveszélyes lenne normális paraméterek között használni az infrastruktúrát, így a szerelvényeknek lassabban kell haladniuk. Összesen több mint 1000 kilométernyi szakaszon van jelenleg érvényben sebességkorlátozás – a rekordot az a szakasz tartja, ahol a vonatoknak óránként 5 kilométeres sebességre kell lelassítaniuk.

És még így sem lehet elkerülni a baleseteket.

A vasúti balesetek kivizsgálására hivatott hatóság jelentése, amelyben azt vizsgálták, miért siklott ki Désen 2017 szeptemberében a Temesvár és Jászvásár közötti járat, például megállapítja:

a baleset helyszínén a vágányokon utoljára 30 éve, vagyis 1988-ban végeztek jelentősebb javítási munkálatokat.

A sínek annyira rossz állapotban voltak, hogy 100-ról óránként 50 kilométeresre csökkentették a megengedett sebességet. A töltés annyira rossz állapotban volt, és annyira belepte a gaz, hogy nem is lehetett szakszerűen megvizsgálni a talpfák és a rögzítések állapotát.

A vasúttársaság csupán annyira volt képes a probléma orvoslása érdekében, hogy kicseréltessen néhány száz talpfát. Csakhogy a beszállítók, amelyek amúgy engedéllyel sem rendelkeztek, olyan pocsék minőségű alapanyagot szállítottak, hogy a talpfák (amelyek tényleg fából készültek, nem betonból), szétrohadtak, a vasúttársaság karbantartó részlege pedig az emberhiány miatt (az elbocsátások miatt a szükséges 43 helyett csupán hét fő áll rendelkezésre) képtelen volt időben észrevenni a problémát.

Az ágazat alulfinanszírozottsága félelmetes: a karbantartáshoz szükséges éves összegnek mindössze 5-10 százaléka áll rendelkezésre.

Ennek nyomán az egyesület – amely a közlekedési tárca álláspontjára hivatkozik – azt állítja:

a 2030-2040-es időszakra már nem is lesz működőképes vasúti hálózat Romániában.

Ennek elkerüléséhez évente legalább 150-200 kilométernyi szakaszt kéne felújítani.

A tavaly 1,97 milliárd lejes forgalom mellett 20,1 millió lejes veszteséget termelő vasúttársaságot tűzoltómegoldásokkal próbálják megmenteni,  Lucian Şova közlekedési miniszter épp most közölte, hogy egyrészt jövőre több pénzt próbálnak karbantartásra költeni, másrészt a krónikus vasútikocsi-hiány orvoslására 100 használt Kék Nyíl – azaz Siemens Desiro – szerelvényt kíván beszerezni.

Azon senki se ütközzön meg, hogy nem újakat vásárolnak – óránként legfeljebb 50 kilométeres sebességgel jóformán bármely használt motorvonat képes döcögni az egyre életveszélyesebb síneken.