// 2026. október 31., szombat // Farkas
Genius loci

Brüsszelben is gyülekeznek a felhők Románia Schengen-csatlakozása fölött…

// HIRDETÉS

… a rebellis Teodosie érsek úrhoz bekopogott a DNA… és nincs itt semmi látnivaló, Románia megint csapnivalóan teljesített a PISA-felmérőn.

Gyülekeznek Brüsszelben a felhők Románia Shengen-csatlakozása fölött

Hónapok óta folyik a diplomáciai haddelhadd: elsősorban Ausztria vétója miatt Románia sehogy sem tud átkerülni a schengeni határ túloldalára. Az ügyben a román politikai elit próbált már szépen is beszélni, asztalt is csapkodni, mindhiába.

Az új remény a Bel- és Igazságügyi Tanács ülése volt. Ahol is Románia azt remélte, a keddi napon sor kerül a sorsdöntő szavazásra. Nos, nem kerül sor. Ugyanis a szavazás lekerült a napirendről. Mi több, a belga migránsügyi államtitkár, Nicole de Moor olyat talált mondani az ülés előtt, amitől minden reménykedő lelkében ijedten meglebben a gyertyaláng. Ezt mondta:

„A schengeni térség bővítéséről beszélünk, de előtte magát a rendszer kell megreformálni. Európának is fel kell erre készülnie. Van egy késztetés a sietségre, de mindenki tudja, hogy kulcsfontosságú pillanatról van szó. Nem csak a migrációs rendszert kell megreformálni, de magát a schengeni rendszert is. Ellenőrzés alá kell vonnunk a migrációt, szilárd határokkal, hogy különbséget tehessünk azok közt, akik háborúk elől menekülnek és segítségre van szükségük az EU-ban, illetve azok közt, akik nem menekülnek háborúk elől és nincs joguk belépni az EU-ba.”

Nem csodálnánk, hogy ettől a nyilatkozattól a román Schengen-lobbistákat kiveri a hideg veríték. Ha ehhez hozzátesszük a román Schengen-csatlakozás „ősellensége”, Ausztria hozzáállását, gyakorlatilag be is lehet zárni a lobbiboltot, legalábbis egyelőre. Gerhard Karner osztrák külügyminiszter vonatkozó nyilatkozata ebben a velős mondatban foglalható össze:

„Schengennek jobbnak kell lennie, nem nagyobbnak.”

És itt a pont. Lehet gyűjteni az új erőt, kedves román politikai elit.

A rebellis Teodosie érsekhez bekopogott a DNA

Nyilván nem azért történt mindez, mert a konstancai érsek gyakran meghökkentő dolgokat mond vagy tesz. Hanem azért, mert a Recorder riportja nyomán alapos gyanú ébredt az ügyészekben, hogy Teodosie úr bizony befolyással üzérkedik.

A riport során egy volt pap üzletembernek adta ki magát és egy rejtett videókamerával beállított az érsek úrhoz, hogy ő tudna 800 000 lejt szerezni a vallásügyi minisztériumtól, csak jó lenne egy 20 százalékos jatt. Mire, a videó tanúsága szerint, Teodosie épp hogy nem hallelujázott egyet. És persze, hogy megígérte a 20 százalékos jattot.

Igen ám, de a riportot közzé tették és most nem egy üzletembernek álcázott volt pap, hanem DNA-ügyészenek álcázott DNA-ügyészek kopogtattak az érsek úr ajtaján. A Román Ortodox Egyház nyilván sietett kiadni egy közleményt, miszerint az intézmény üdvözli a bűnügyi eljárást kezdeményezését, hiszen a korrupció üldözése és megbüntetése erkölcsi kötelesség. Khm. Na ja.

Nincs itt semmi látnivaló: Románia megint csapnivalóan teljesített a PISA-felmérőkön

De tényleg na: évek óta ez megy. Jön az új PISA-teszt, a nebulók bevonulnak, kitöltögetik az íveket, beadják a papírokat, aztán eltelik az idő, az illetékesek feldolgozzák az eredményeket és jön a pillanat, amikor az egész ország azon szörnyülködik, hogy MEGINT borzalmas eredmények születtek. Jaj, az EU-ban megint csak Bulgáriát sikerült leköröznie Romániának. Jaj, megint csak a gyászos 2-es, vagyis kritikus általános kompetenciaszintet tudta megkapni szegény mioritikus haza. Jaj, megint kiderült, hogy milyen borzalmasan alacsony a hazai oktatás színvonala.

Na de kérjük tisztelettel: ki tudja, hányszor hangzott már el, hogy amíg annyira nagy a bizonytalanság a romániai közoktatási rendszer csúcsán, amíg nem sikerül általános reformokat végrehajtani, addig miért is csodálkozunk az újabb meg újabb PISA- és egyéb buktákon? Mert lehet hibáztatni a tanárokat (nem érdemes, sőt, nem szabad, elsöprő többségük naponta teszi a dolgát), a nebulókat (nem érdemes, hiszen ha érdekfeszítő módon oktatnak nekik érdekfeszítő tantárgyakat, akkor annak van foganatja), a szülőket, az internetet, az okostelefonokat, bármit… ám a közoktatás állami struktúráinak elsősorban az a dolguk (illetve lenne, már bő 30 éve), hogy kisepregessenek az oktatási rendszer háza táján és vonzóbb, hatékonyabb irányelvek mentén határozzák meg a közoktatás menetét. Amíg ezt nem teszik meg, nagy eséllyel jön a következő PISA-kettes.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS