// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

„Hitler kretén unokája”: Vadim Tudor megverselte Johannist

// HIRDETÉS

Nem gondoltuk volna, hogy a romániai elnökválasztás a közéleti költészet fellendülését hozza magával. Az első fecske már megérkezett.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nehezen tudja mentálisan feldolgozni, hogy nem az általa támogatott Victor Ponta győzött az elnökválasztáson, hanem a szász, tehát „idegen” Klaus Johannis. Ezért tollat ragadott, hogy dühét és keserűségét – hivatásának megfelelően – versbe öntse. Szellemének gyümölcsét közzé is tette a Facebookon (tényleg, ma már minden hülyének van Facebook-oldala), azzal a megjegyzéssel, hogy a költeményt december 3-ról december 4-re virradóan írta.

A román sovinizmus fő-fő hordószónokában ezúttal sem csalódtunk: a mestermű (ABAB rímképletű, többnyire nyolc szótagos sorokkal, már amikor eltalálta) gyakorlatilag egy elnyújtott gyalázkodás. Már a címe is árulkodó: Eper Vajda. Ceaușescu egykori udvari talpnyalonca ezzel arra kíván utalni a maga kifinomult módján, hogy Johannist a diaszpóra, vagyis az „eperszedők” („kapsunárok”) választották meg.

Mivel annyi prémiumot nem kapunk, hogy műfordítói munkásságunkat pont Corneliu Vadim Tudor opuszainak magyarra való átültetésével gazdagítsuk, ezért kiemelnénk néhány jellemző elemet a versből.

 

♦ A szélrózsa négy irányába szétszóródott kapsunárok bosszúból a keserű kenyerük miatt Románia nyakára ültettek egy szellemi fogyatékost (handicapat).

 

♦ Johannis további jelzői, a teljesség igénye nélkül: mutáns, zombi, kretén, szalonnahegy, second hand német.

 

♦ A Facebook és úgy általában az Internet a hibás, Johannisnak még a budiban is bannere van.

 

♦ Johannis ártatlan gyermekeket adott el külföldre, családjaik most is siratják őket.

 

♦ Jól megvert minket az Isten, egy kancsal (Băsescu) után egy tökfejet adott nekünk.

 

♦ A végzet egy tatár (Băsescu) után egy szásszal vert meg.

 

♦ Nagyszabású vízió: a Negyedik Birodalom lecsap, Berlin megbüntette a románokat, mert túl gyakran elárulták (mármint a románok a németeket).

 

♦ A kapsunárok Johannis megválasztásával valójában  Băsescut mentették meg, inkább lőtték volna főbe magukat.

 

♦ És a végén felteszi a pontot az I-re: Éljen Adolf Hitler és a kretén unokája!

 

Aki további műélvezetre vágyik, a teljes költeményt megtalálja az alábbi linken.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS