// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

„Használt autóként már nehezen értékesítenének”

// HIRDETÉS

A címben szereplő kijelentést Juhos Gábor maratonfutó arra a kérdésünkre válaszolta, hogy hány ezer kilométert tud maga mögött. A temesvári forradalom áldozatainak emlékére útnak indult „magányos hosszútávfutó” Nagyváradon válaszolt a Főtér kérdéseire.

– Amikor azon gondolkodtam, hogy mi legyen az első kérdés, melyet Önnek felteszek, eszembe jutott A hosszútávfutó magányossága című könyv és az ebből készült film. Adja magát a kérdés: mennyire magányos a maratonfutó élete?

 

– Nagyváradon ennek a kérdésnek túl sok létjogosultsága nincs, hiszen itt egészen szép társaságom volt. De egyébként magányosan telik ez a meglehetősen hosszú táv. Persze, mindig vannak események, melyek kizökkentenek a magányból. Például előfordul, hogy majdnem az árokban landolok egy-egy kamion miatt. Nem haragszom én emiatt, elvégre nekik is el kell férni valahol, sőt alapvetően az övék az út. Kalandok mindig vannak: elkap egy-egy zuhé, elhullott állatok sokasága az út szélén – ez mindig elgondolkodtat. Alapvetően magányos a hosszútávfutó élete, valóban.

 

– Negyedik napja van úton. Melyek az eddigi tapasztalatok? 

 

– Van egy viszonyítási alapom, lévén, hogy a tavaly a székely székeket futottam körbe. Marosvásárhelyi kiinduló- és érkezési ponttal egy ötszáz kilométeres távot tettem meg, és ott alig fordult elő olyan település, ahol tíznél kevesebben vártak volna. Ezen a területen sajnos nem volt ugyanilyen a létszám, kivéve Nagyváradon. Kísérőm felkészített arra, hogy a Bánság és a Partium más Székelyföldhöz képest. Tudomásul veszem, megértem, de sajnálom, mert úgy érzem, hogy egy jó ügyet szolgálok, és szerettem volna, ha egy kézfogás erejéig többen is kijönnek az utcára, esetleg még szóba is állnak velem.

 

– De azért nem csak negatív tapasztalatai vannak?

 

– Nem negatív tapasztalat ez, inkább csak elégedetlenség. Nagy munkát végzek azért, hogy sokan magukévá tegyék az ügyet, amit szolgálok. Nekem a Jóisten adott egy képességet, én ezt bírom csinálni. Aki bármilyen távon bekapcsolódik, vagy más formában részt vesz, az ugyanúgy részese lesz ennek az élménynek. Nem csak magyarokra gondolok. Ha a Via Revolutiae alapgondolatát veszem alapul, akkor el tudom képzelni azt, hogy román ajkú emberek is részt vesznek a távon, mert ezzel tartoznak az ősöknek, akik életüket adták a mi szebb jövőnkért. Ezzel a lehetőséggel sajnos nem élnek.    

 

– Bihar megyei születésűként, Budapesten élőként mi ösztönzi arra, hogy a székelyföldi önrendelkezésért szaladjon?

 

– A gyökereim itt maradtak, és nem tudtam gyökeret verni máshol. Igaz, Budapesten élek, magyar közegben, az enyéim között, mondhatnám. Mégis itt maradtak a gyökereim, s ha már fölvállalok egy ilyen távot, akkor csakis olyasmiért vállalom, amivel egyet tudok érteni. Saját szórakoztatásom érdekében én maratoni távnál nem futok hosszabbat (egy maratoni táv 42 kilométer, a Via Revoltiae keretében Juhos Gábor ennek több mint tízszeresét futja 12 nap alatt – szerk. megj.). Ha a futással valamire fel lehet hívni a figyelmet, akkor egy ilyen ügyért teszem. Ennek itt a helye, nekem, úgy érzem, ez a küldetésem: az enyéimért kell tennem, dolgoznom. 

 

– Hogyan készül fel ötszáz kilométerre egy maratonfutó? Mentálisan vagy fizikailag nehezebb a ráhangolódás?

 

– Fizikailag nem kell készülnöm, mert rendszeresen maratoni távokat futok – minimum egyszer egy hónapban. Ezen túlmenően edzek a versenyekre. Fizikailag nem készültem rá most sem, a tavaly sem. Mentálisan viszont fel kell készülnöm. Rendszerint úgy hangolódom, hogy betáplálom a „komputerembe”, hogy ezt meg kell csinálnom, senki nem fogja helyettem megcsinálni. Ehhez tudnának nagyon nagy segítséget adni, ha csatlakoznak hozzám emberek, akikkel közösen azt érezhetem, hogy egyek vagyunk, mint ahogy ez ma is megtörtént. A mai napom kifejezetten mélypont volt: nyirkos, vacak időnek indult reggel, keveset is aludtam az éjjel, elkezdtek izomfájdalmaim lenni. Nem volt benne a mai napban az a vitalitás, ami szükséges szokott lenni. Amikor megjelentünk Nagyvárad határában, és ismerős arcok jelentek meg, illetve biciklisek csatlakoztak hozzám, akkor kinőttek a szárnyaim és már az a „vád” ért, hogy túl gyorsan futok. Az emberek adják azt a pszichés löketet, amivel tovább lehet folytatni a megkezdett utat.

 

– Még hátra van nyolc nap…

 

– Igen, tizenkét nap alatt teljesítem az 540 kilométert. Ez kicsivel több, mint a székelyföldi maraton volt. Van olyan nap, amikor több mint 42 kilométert futok. Már első nap Temesvártól Aradig 55 kilométert tettem meg, és lesznek még hosszabbak, mint egy maratoni táv. Nem én akartam így, de úgy látszik, a Jóisten arra predesztinált, hogy 12 nap alatt több mint 12 maratoni távot teljesítsek.

 

– Hogyan tovább az 540 kilométer teljesítése után?

 

– Decemberben folytatni szeretném a Via Revolutiae-t, ugyanis úgy teljes a körmaraton, ha Temesvártól Temesvárig zajlik. Éppen ezért december 15. és 22. között, az úgynevezett forradalom tényleges időintervallumában zajló emlékeseményeknek én is a részese leszek. Kolozsvártól Temesvárig futok nyolc nap alatt. Már kaptam ígéreteket az út folyamán, hogy jönnek velem többen is rövidebb távokon.

 

– Decemberben várhatóan esni fog a hó, az nem tántorítja el a céloktól?  

 

– Reméljük, a természet nem szól közbe, de mint mondtam, én hiszek a sorsszerűségben. Hátha nem lesz olyan rossz idő. Csak az tántoríthat el a célkitűzéstől, ha méteres hótorlasz lesz az út szélén. A szándékom és az akaratom arra van beállítódva, hogy ez is meglesz.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS