Bethlen Gábort ünneplik a reformáció emlékévében

Az erdélyi fejedelem, bár maga a református értékek szerint vezette Erdélyt, megkövetelte a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlást, elsődlegesnek mindig a haza, azaz Erdély értékeit tekintette – mondta Kató Béla erdélyi református püspök a Bethlen Gábor fejedelem, Debrecen patrónusa című, a reformáció emlékévébe illeszkedő kiállítás megnyitóján a helyi Déri Múzeumban.

Kató Béla szerint „Bethlen Gábor fejedelem nélkül ez az ötszáz év nem volna igazán ünnepelhető”. Mint felidézte: a protestánsok összefogása mellett

Bethlen Gábor a katolikusokat, de még a román ortodox egyházat is támogatta.

Nevéhez fűződik a gyulafehérvári román főiskola alapítása és a Biblia román nyelvű fordítása is.

Az erdélyi püspök végezetül megjegyezte: Bethlen Gábornak „a különböző vallások, etnikai népcsoportok iránt tanúsított türelmét a mai politikusok is példának tekinthetnék”.

Papp László debreceni polgármester kiemelte: Bethlen Gábor fejedelem többször járt Debrecenben, több alkalommal erősítette meg a város kiváltságait, s a tűzvészben leégett András templom újjáépítése érdekében lemondott a város egy évi hűbéri díjáról, s az építkezést saját vagyonából is támogatta.

Fekete Károly tiszántúli református püspök arról a hármas örökségről beszélt, amelyet a debreceni reformátusok köszönhetnek Bethlen Gábornak. Ő rendelte el a debreceni kollégiumi diákok tógaviseletét, amellyel

„Erdély színeibe öltöztetett bennünket”

– mondta a püspök, hozzátéve: útmutatásával pedig – tudománnyal és fegyverrel harcolunk – „belső, lelki öltözetet adott” a lelkipásztoroknak. Végezetül megörökölték Bethlen híres mondatát, amelyet a halálos ágyán vetett papírra: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

A debreceni Déri Múzeum kupolatermében rendezett kamaratárlaton Bethlen-karbeli erdélyi relikviákat, pénzérméket, írásos dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők február 26-ig. A reformáció emlékévében egyébként csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.