Bátor legyen a Néppárt, vagy vakmerő?

Sorsdöntő lépést fontolgat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP): a legfiatalabb magyar párt vezetői fölvetették, hogy miután az RMDSZ a jelek szerint nem hajlandó koalícióra lépni a másik két magyar alakulattal, vagy önálló listát állítsanak a májusban esedékes európai parlamenti (EP) választásokra, vagy Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök egyéni indulását támogassák. 

A párt és Tőkés László jövőjének szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy végül melyik opció mellett döntenek. A legideálisabb forgatókönyv, az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal (MPP) való közös lista jelen állás szerint nem valósul meg, bár ez jelentette volna a legnagyobb esélyt arra, hogy az erdélyi magyar közösség a lehető legszélesebb támogatottságú és legnagyobb létszámú képviseletet küldje Brüsszelbe. A közös lista ugyanis egyes vélemények szerint jóval hatékonyabban lenne képes mozgósítani a politikai acsarkodásokba belefáradt, és ezért a közélettől elforduló magyar választópolgárokat.

Az RMDSZ viszont egyelőre magabiztos, és úgy értékeli: egyedül is képes lesz elérni az EP-be való bejutáshoz szükséges ötszázalékos parlamenti küszöböt, és az, hogy csupán két erdélyi magyar honatya marad az uniós törvényhozásban, nem túl nagy ár ahhoz, hogy ismét csak létjogosultságát és vezető politikai szerepét demonstrálja a romániai magyar társadalomban. A közös lista révén ugyanis legitimálta volna politikai ellenfeleit, miközben a szövetség retorikája arról szól, hogy egyedül az RMDSZ hivatott az erdélyi magyar közösség képviseletére.

Az EMNP nem kis dilemma előtt áll. A saját lista állítása azt jelezné, hogy a párt nem hátrál meg a választási küzdelem elől, és fölveszi a küzdelmet a lényegesen nagyobb beágyazottsággal, ismertséggel, a választók meggyőzéséhez szükséges anyagi és infrastrukturális fölénnyel rendelkező RMDSZ-szel. Ez bizonyos szempontból pozitívum, hiszen bátorságról és elszántságról tesz tanúbizonyságot, ugyanakkor a lehető legkockázatosabb lépés lenne.

Az EMNP listájának ugyanis el kellene érnie az öt százalékos támogatottságot, ami abban az esetben, ha az RMDSZ átlépi a parlamenti küszöböt, szinte teljes bizonyossággal kizárható. Már csak azért is, mert amennyiben valóban egyszerre tartják meg az EP-választást az új alkotmányról szóló népszavazással, előfordulhat, hogy a román közösség tagjai nagyobb arányban vesznek részt a voksoláson. Így akár az is előfordulhat, hogy egyik magyar párt listája sem éri el az ötszázalékos küszöböt, és egyetlen magyar képviselő sem jut be az EP-be.

Tőkés László egyéni jelöltként történő indítása biztosabb lépésnek tűnik, és nem csupán azért, mert ez egyszer már, 2007-ben működött. Az egyéni jelölteknek nem öt, csupán három százalékos parlamenti küszöböt kell átlépniük, ami reálisabban elérhető, mint az öt százalék. A kérdés az, mekkora erőt és potenciált érez magában az EMNP az RMDSZ-szel történő újabb, egyenlőtlennek tűnő megmérkőzés előtt. A legfőbb cél az, hogy lehetőség szerint megmaradjon a lehető legnagyobb arányú erdélyi magyar képviselet az EP-ben, és hogy az az erdélyi magyar társadalom minél szélesebb spektrumát lefedje. Ehhez kell az EMNP-nek és az EMNT-nek igazítania követendő politikáját.