// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Az idegenek már Kolozsváron vannak

// HIRDETÉS

Egy partra sodort idegennel és az ördög számára családias Fausttal kezdődött az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál.

A jegyeladó honlapon teltházas, valójában félházas stúdióelőadással indult csütörtökön a Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett 5. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál. A Stúdióteremben azoknak az ír, Brokentalkers néven futó alkotóknak a menekültes darabját játszották, akik négy éve már jártak Kolozsváron az ír katolikus intézményekben nevelkedett nők és férfiak traumáit feldolgozó előadásukkal, a Blue Boy-jal, akkor a Temps d'images fesztiválon.

 

Színházi nyelven, de más nyelvjárásban szeretnének beszélni, és azért választották még egyetemista korukban a Brokentalkers nevet, mert így, Romlottbeszédűnek neveztek egy őshonos amerikai törzset azok a szomszéd törzsek, amelyek más nyelvjárásban beszéltek – magyarázta Gary Keegan a mai rövid közönségtalálkozón. 

 

Feidlim Cannon alkotótársával most először írtak és rendeztek fikciós darabot, bár eredetileg a This Beach-et is dokumentarista előadásnak szánták. Etikai megfontolásból arra jutottak, nem vehetik el a menekültek történeteit (müncheni és berlini menekültközpontokban beszélgettek szírekkel, afgánokkal, pakisztániakkal – az egyik táborban menekülttársulat is működik), ahogy az egyik szereplőjük és sok nyugati művész, aki szerintük bevásárolni jár a táborokba szomorú sztorikból.

 

 

Feidlim Cannon, Gary Keegan és Tompa Gábor | Fotó: Szabó Tünde

 

Inkább megírták a saját történetüket Erről a partról, ahol a magát röhejesen konzerválni próbáló európai család válogatott módon megaláz és majdnem megöl egy idegen fiút, aki épp ott sodródott partra. A feltűnően művelt és jól nevelt idegen végül megszökik, a parodisztikusra sablonosított  családot végül elnyeli a tenger – Keegan szerint az emberiség egyébként is el fogja pusztítani önmagát. 

 

De addig ők legalább jól beszólnak az ír idegengyülölőknek – derült ki a darab háttérmotivációja: nagyon felháborította őket, hogy a masszív kivándorlásokat megélt ír társadalomban országos vita kerekedett abból, hogy befogadjanak-e 200, felnőtt kísérő nélkül érkezett szír gyereket.

 

A könnyen befogadhatónak szánt, de valójában sehova se vezető tézisdarab után ünnepélyesebben is elkezdődött a fesztivál az idén elhunyt szlovén rendező, Tomaž Pandur Faust-adaptációjával. Lehet, hogy Goethe valamikor tézisdarabnak szánta a Faustjait, Pandur viszont olyan előadást rendezett a nehéz, sűrű szövegből, amely egyszerre vonta bele a nézőt nyers színházi élménybe, és kényszerítette folyamatos gondolkodásra.

 

Hangulati ízelítő a ljubljanai Szlovén Nemzeti Drámai Színház és a 63. Ljubljanai Fesztivál közreműködésében elkészült Faustból. Az Interferenciákon minden darab eredeti nyelven látható magyar, román és angol nyelvű feliratozással.

 

A rendező vallomása szerint az előadásban „egy embert követünk nyomon, ég és föld között, aki megpróbálja megtalálni az igazságot és létezésének értelmét. És pontosan ez a színház célja – az emberi lét legsorsdöntőbb ügyeiről beszélni, ezekre rákérdezni. Goethe ki merte jelenteni, hogy a jó és a rossz küzdelme az emberiség hajtómotorja, és a jövőbe vetett tántoríthatatlan hitet biztosítja.”

 

Az előadásban nemcsak a jó és a rossz küzdött: az ünnepélyesség a legváratlanabb pillanatokban csapott át ironikus poénokba. A jó és a rossz sem különült el feltétlenül, Pandur rendezésében például Mefisztónak egész kis családja van. Egyrész azért, mert a gonoszság sosem csak úgy a semmiből jön, mondta az ördög feleségét alakító Livia Pandur, a rendező testvére, másrészt a család az egyik legnagyobb csábítás Faust számára. Aki persze elcsábul, de végig idegen marad.

 

 

A Mefisztót alakító Branko Šturbej, Livia Pandur és a Faustot alakító Igor Samobor

 

Az Interferenciák idei központi témája, az idegenség a paradicsomból való kiűzetés óta foglalkoztatja az emberiséget – mondta Tompa Gábor, a fesztivál igazgatója a megnyitón. A téma egyáltalán nem korlátozó jellegű, bárhol lehetünk idegenek: a Földön, egy másik országban, egy ismeretlen városban, saját családunkban vagy akár saját bőrünkben is idegennek érezhetjük magunkat. 

 

A fesztivál tíz napján látható előadások az egyéni és csoportos identitás kérdését is felvetik, amely Kelet-Európa számára különösen aktuális – jegyezte meg az igazgató, aki szerint az idegenség a színházi élménynek köszönhetően az otthonosság érzését is keltheti. Ezt az élményt ezen a hétvégén itt kereshetjük:

 

Péntek, november 25.

22.00 Ernelláék Farkaséknál

r.: Hajdu Szabolcs, Látókép Ensemble (Magyarország)

1h 40’ szünet nélkül, Tranzit Ház

 

19.00 G. E. Lessing: Bölcs Náthán 

r.: Armin Petras, Schauspiel Stuttgart (Németország) –  Radu Stanca Nemzeti Színház (Románia)

2h 30’ egy szünettel, Nagyszínpad

 

Szombat, november 26. 

10.00 TIFF Ház

Beszélgetés a Bölcs Náthán és az Ernelláék Farkaséknál című előadások alkotóival

 

13.00 TRANZIT Ház

Filmvetítés: Ernelláék Farkaséknál, 2016

r.: Hajdu Szabolcs (1h 20’)

 

16.00, 22.00 Az éjszaka szívében – Lear-epizód

Írta és rendezte: Gavriil Pinte, Mária Királyné Színház (Románia)

1h 30’ szünet nélkül, Remarul – 16 februarie gyárcsarnok

 

19.00 Jób

Joseph Roth regénye nyomán

r.: Lisa Nielebock, Schauspielhaus Bochum (Németország)

1h 40’ szünet nélkül, Nagyszínpad

 

20.30 Koncert:

Mr. Joy, a Celebration of Paul Bley – Lucian Ban, solo piano 

Erdélyi Néprajzi Múzeum, Reduta terem

 

23.00 TRANZIT Ház

Koncert: Suburbia 11

 

Vasárnap, november 27. 

10.00 TIFF Ház

Beszélgetés a Jób és Az éjszaka szívében – Lear-epizód című előadások alkotóival

 

12.30 TIFF Ház

Beszélgetés: Az idegen és az idegenek –  ma

Moderátor: George Banu

 

15.30 Kiállításmegnyitó

Részegh Botond: Káprázat és kárhozat

Stúdió előcsarnoka

 

16.00, 22.00 MEDEA on media

Euripidész nyomán írta és rendezte: Kim Hyuntak

Theatre Group Seongbukdong Beedoolkee (Dél-Korea)

1h 10’ szünet nélkül, Stúdióterem

 

19.00 Samuel Beckett: A játszma vége

r.: Tompa Gábor, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat

1h 40’ szünet nélkül, Nagyszínpadi stúdió

 

A további program a fesztivál honlapján, illetve a FestivApp telefonos applikációban böngészhető.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Székelyhon

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták

Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS