Az Európai Néppárt kíméletlenül lecsap a szeparatizmusra

Az Európai Néppárt kongresszusa határozatot fogadott el az uniós tagállamok területi integritásának és nemzeti szuverenitásának védelméről szerdán Madridban. A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) által benyújtott előterjesztés rámutat, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a szabad önrendelkezést olyan esetekben, ha az önkényességet jelent, és a területi integritást aláássa egy független országban, ahol a kormány a teljes lakosságot képviseli annak faji, vallási, ideológiai megkülönböztetése nélkül.

A dokumentum kimondja, hogy ha egy uniós tagállam részét képező terület elszakad az anyaországtól, akkor elveszti tagállami státusát.

A nagyobb autonómiára törekvés demokratikus jog ugyan,

de az egyoldalú elszakadás kinyilvánítása túlvan a jogszerűségen, ezért azt a tagállamok nem ismerik el törvényesnek. A kongresszuson népes küldöttséggel jelen lévő RMDSZ közleményben tudatja, hogy az autonómiatörekvések jogosságára vonatkozó kitételt a szövetség támogatásával sikerült elfogadtatni.

A határozat megállapítja, hogy az így létrejövő állam nem lehet automatikusan az unió tagja, de kérheti felvételét a közösségbe, elölről kezdve a csatlakozási folyamatot. Az ott élők ugyanakkor elvesztik azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket uniós polgárként élveztek.

A határozatot nem támogatta a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra hivatkozva, hogy

egy szövetségi államból érkezve nem támogathatnak olyan szöveget, amely nem tiszteli a régiók autonómiáját.

Mivel kézfelemeléssel voksoltak, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen arányban fogadták el az előterjesztést.

A határozat nem nevesíti, de egyértelműen Katalóniára vonatkozik. A spanyol autonóm közösségben tartott szeptember 27-i parlamenti választásokon a Junts pel Sí párttömörülés nyert. Fő választási ígéretük az volt, hogy győzelmük esetén megkezdik az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. A választásokat megelőző kampányban élénk vita folyt arról, hogy vajon egy így létrejövő új állam tagja lesz-e az európai közösségnek.

Mariano Rajoy spanyol kormányfőnek van oka a tapsra (fotó forrása: Rajoy Facebook-oldala)

Az EPP-kongresszuson elfogadták az Uniónk védelme és értékeink népszerűsítése című dokumentumot, amely számos általános elvi állásfoglaláson – a liberális demokrácia, a jogállamiság, a keresztény értékek, a vélemény- és vallásszabadság támogatása – túl kitér olyan súlyos aktuális problémákra, mint a migránsválság, az EU nyugat-balkáni bővítése vagy a Törökországgal és Oroszországgal való viszony. A Néppárt javaslatcsomagja szerint

mind vízen, mind szárazföldön erősíteni kell a határellenőrzést

a Földközi-tenger déli térségében, az Égei-tengeren, valamint a balkáni útvonal mentén. A dokumentum azonnali intézkedések meghozatalára szólítja fel az EU külső határai mentén fekvő tagállamokat, és elvárja, hogy mindenkit megfelelően ellenőrizzenek, aki belép az EU-ba. Az EPP-elnökség szerint az uniónak pénzzel, valamint az érintett EU-intézmények számára biztosított személyzettel és felszereléssel kell segítenie a tagállamokat, az Európai Bizottságnak pedig következetesen le kell folytatnia a kötelezettségszegési eljárást azon tagországokkal szemben, amelyek nem teljesítik az előírtakat.

A határozattervezet külön felszólítja Görögországot és Olaszországot határvédelmi kötelmeik teljesítésére. Ugyanakkor leszögezik, hogy a tagállamoknak maradéktalanul érvényesíteniük kell a menedékjoggal kapcsolatos uniós minimumkövetelményeket.

A kongresszuson – nem meglepő módon, mivel ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre –

az EPP elnökévé újraválasztották Joseph Daul francia politikust,

akit két éve vezeti a pártcsaládot. Daul az EPP főtitkári posztjára a spanyol Antonio López-Istúrizt jelöli, aki eddig is betöltötte ezt a tisztséget.

A kongresszus csütörtökön 10 alelnököt is választ, a jelöltek között van Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője is.

A Joseph Dault ábrázoló címlapfotó forrása: neurope.eu