Az elnök a ’89-es vérengzésekben való részvétellel vádolt SPP-vezért védi, Simion örömködik – hírmix

Áll a bál az agyontitkosszolgálatozott román politikában, miután a Recorder oknyomozó portál hosszú cikkben ismertette, hogy a magas rangú állami tisztségviselők személyes védelmét biztosító Kormányőrség (SPP) parancsnoka, Lucian Pahonțu tábornok a rendszerváltás előtt a Szekuritáté tagja volt, és szakaszparancsnokként jelen volt a 1989. december 21-ike éjszakai eseményeknél a bukaresti egykori Intercontinental szálloda környékén, ahol az aznap kezdődött tüntetést erőszakosan elfojtották.

Isertették ugyanakkor a forradalom dossziéjából az érintett vallomását is, aki beismerte ugyan, hogy jelen volt az eseményeknél, de azt állította, hogy nem került kapcsolatba a tüntetőkkel. Vallomásának azonban több más jelentés is ellentmond, amelyek szerint a helyszínen a Szekuritáté egysége „alig tudott ellenállni a tüntetőknek”.

Egyes értesülések szerint ráadásul Lucian Pahonțu tábornok a bányászjárás körüli eseményekben is érintett lehet.

Nem sokkal a cikk megjelenése után, csütörtök este aztán Nicușor Dan elnök máris védelmébe vette az SPP vezetőjét (aki egyébként már 2005 óta gyakorolja ezt a tisztséget). Szerinte Pahonțu nem vett részt sem a forradalom leverési kísérletében, sem a bányászjárás borzalmaiban, a megjelent cikk címe (ez tételesen kimondja, hogy a tábornok részt vett a ’89. decemberi mészárlásban) pedig nem fedi a cikk tartalmát.

„Nem tudom, mi itt a botrány” – fogalmazott Dan, aki szerint az SPP nem is titkosszolgálat.

Reakciójából az derült ki, hogy egyelőre nem is készül leváltani Pahonțu tábornokot, a többi titkosszolgálat (van belőlük bőven) vezetőinek cseréjéről pedig azt mondta, hogy azt nem kevernék össze a kormányalakítás körüli bonyodalmakkal.

A nemzeti forradalmár szerepében tetszelgő George Simion, az AUR elnöke persze azonnal lecsapott az önfényezés lehetőségére, és pénteken már azzal vádolta meg az elnököt, hogy azért próbálja védeni Pahonțut, mert a tábornok is hozzájárult a titkosszolgálati gépezeten belül az ő választási győzelméhez, azzal, hogy jogtalanul eltávolították a versenyből idolját, Călin Georgescut. Simion egyben az elnökválasztáson ellene (vagyis Danra) szavazók szemére vetette, hogy mekkorát tévedtek.

Az igazság természetesen odaát van, de hogy az „odaát” hol van, azt félő, hogy már a titkosszolgálatok sem tudják pontosan.

Szeptember 1-jén, kedden várja újabb tárgyalásokra a pártok képviselőit Nicușor Dan elnök, hogy alakítsanak valamiféle kormányt – bár olyanunk annyira régen volt utoljára, hogy már csak az idősebbek emlékeznek, hogy mi az.

Mint mondta, a parlamenti szünet alatt azért nem jelölt újabb miniszterelnök-várományost, mert nem nagyon látott esélyt a kormánytöbbség kialakítására, egy harmadik vagy negyedik elutasítás pedig kedvezőtlen üzenetet közvetített volna elsősorban a hitelminősítők felé.

Azt is leszögezte ugyanakkor – nyilván a korábbi kudarcai fényében – hogy egy technokrata kormány megalakulásának nemigen látja esélyét, így mindenképpen pártpolitikai vonalon kell kialakítani valamilyen kormányt. Ezt azonban szeretné még azelőtt letudni, hogy szeptember második felében New Yorkba utazna az ENSZ közgyűlésére, ahol az elnöki program szerint szeptember 23-ikán szólal fel.

A Digi24 forrásai szerint jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv egy kisebbségi PSD-kormány, amelyet azonban egy pártokon kívüli miniszterelnök vezetne, hogy több eséllyel gyűjthessen szavazatokat más pártoktól is (a hírek szerint az RMDSZ például támogatna egy ilyen forgatókönyvet).

Azok után, hogy Grindeanuék mennyit cicáztak a saját érdekeiknek megfelelően az utóbbi hónapokban, ez egy igazán remek hír így péntek estére (irónia).

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint 2026-ra csak azért nem csökkent 19 millió alá az ország lakossága, mert elég sokan vándoroltak be megélhetési céllal az országba.

A népességfogyás fő oka továbbra is a negatív természetes szaporulat volt: 2025-ben 104 100-zal többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ezt a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege sem tudta teljesen ellensúlyozni, noha a bevándorlók száma 102 200-zal meghaladta a kivándorlókét. Románia így továbbra is bevándorlási célországnak számít.

Az adatok szerint 2026. január 1-jén a városi lakosság száma 9,792 millió fő volt, 0,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nők száma 9,744 millió volt, ami 0,1 százalékos csökkenést jelent.

Ugyanakkor a lakosság demográfiai elöregedése felgyorsult, a 65 éven felüliek aránya a 2025. január elsejei 20,3 százalékról 2026. január 1-jére 20,5 százalékra nőtt.

A 0–14 év közöttiek aránya az állandó lakosságon belül 15,4 százalékról 15,1 százalékra csökkent, miközben az öregedési index (100 fiatalra jutó idősek száma) 131,3-ról 135,9-re emelkedett.