// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Alig alakult meg, Funar új pártja máris eget ostromló javaslattal rukkolt elő

// HIRDETÉS

Egy törvénytiszteletre kötelező törvényre van szüksége a hazának, a vadiúj nackópárt szerint. Aki pedig megszegi, mehet is a dutyiba.

Amint arról mi is többszörös hurrával beszámoltunk, friss, ropogós nackópárt alakult a mioritikus hazában. Amelynek nem kisebb személyiség az ideiglenes elnöke, mint a dákopátia egyik legismertebb vírusgazdája, Gheorghe Funar, volt kolozsvári polgármester, volt nackópártelnök, volt szenátor.

És ha már megalakult, a párt gyorsan be is mutatta politikai programját. Amelynek egyik tartópillére a román alkotmány tiszteletére kötelező törvényjavaslat. Három darab cikkelye van neki:

1. Románia Alkotmányának megsértése két éves börtönbüntetéssel sújtandó.

2. A Románia Alkotmányát megsértő személyt legtöbb 24 órán belül letartóztatják, és letartóztatásban, sürgősségi eljárással elítélik.

3. A börtönbüntetés időtartama nem csökkenthető. Az elítélt nem nyerhet kegyelmet.

Persze, az ideiglenes pártelnök úr is nagyon jól tudja, hogy amíg egy törvénytervezet átbukdácsol a parlament demo- és bürokratikus labirintusán, sok időbe telhet. Ezért igen elegánsan azt ajánlja a bukaresti döntéshozóknak, fogadják el a zseniális javaslatot egy sürgősségi rendelettel, még a csütörtöki napon. Ennek érdekében A Mi Romániánk Párt még szerdán elküldte a történelmi jelentőségű törvényjavaslatot a parlamentnek.

Funar mester ki is mondta: az ő javaslatuk igazán hasznos, ha ugyanis csütörtökön megszületik a sürgősségi kormányrendelet, Klaus Iohannis elnök máris mehet a dutyiba, már amennyiben nem meneszti tisztségéből Laura Codruța Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetőjét.

És hogy miért tartja Funar úr olyan üdvösnek az új párt tevékenységét? Hogy-hogy miért? Kérem szépen, Gheorghe Funarnak (saját bevallása szerint) volt a leggazdagabb parlamenti tevékenysége, mióta létezik egyáltalán parlament, vagyis Alexandru Ioan Cuza óta! A jelen pillanatig összesen 328 törvényjavaslata és több, mint 5000 felszólalása volt a román parlamentben. 

Bizony! Íme, két Funar-féle törvényjavaslat, kapásból: minden román állampolgárnak osszanak ki egy-egy román nyelvű Bibliát, illetve minden romániai községben állítsák fel Mihai Eminescu szobrát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS