Aki tud valamit az ellopott román nemzeti kincsekről, szóljon, mert jól megnőtt a jutalom összege!

Pár hete történt – be is számoltunk róla –, hogy ismereten tettesek ellopták a híres coțofenești sisakot meg három arany karperecet, mégpedig egy hollandiai múzeumból, ahol a műtárgyakat épp kiállították.

Nagy botrány lett az ügyből, a politikai elit is szinte nekiállt keresni a tetteseket, aztán következett a szürke valóság: a holland hatóságok őrizetbe vettek három gyanúsítottat, a kincsek pedig azóta sem kerültek elő.

Amikor még dübörgött a botrány, híre kelt annak is, hogy valaki 100 000 eurót ajánl annak, aki hiteles információkat tud nyújtani az ellopott nemzeti kincsek hollétéről. Ez a valaki nem a román állam volt, hanem egy Bukarestben élő holland üzletember.

A helyzet jelen pillanatban az, hogy eddig senki nem vitte el a jutalmat. Ezért aztán az üzletember bejelentette, hogy mostantól kezdve 250 000 euró üti a markát bárki nyomravezetőnek. (Tehát, nem handabandázónak.)

Szóval, aki tud valamit a sisakról meg a dák karperecekről, most szóljon, mert egyre nő az információ ára.

Azért egy múzeumi rablás hogy el tudja bonyolítani az életet... Igen, a coțofenești sisak és a dák karperecek felett jól összemarakodott Hollandia és Románia.

A sztori a következő: miután kiderült a balhé, hogy ellopták a kincseket a hollandiai múzeumból, Románia szó szerint elkezdte rázni a seggét, minden illetékes úgy intézkedett, mintha ettől függött volna az élete. A felsőbb illetékesek a maguk részéről mindenütt vizsgálatot rendeltek el, ahol egyszer csak vizsgálatot el lehetett rendelni. A vizsgálatok egyik eredménye az volt, hogy kirúgták a bukaresti történelmi múzeum igazgatóját, aki az illetékesek szerint nem viselkedett elég profin a vizsgálat során és amúgy is, úgy tűnik, elég amatőr módon szervezte meg azt a hollandiai kiállítást, ahonnan a kincseket ellopták.

Na de más is történt a vizsgálatok során. Például az, hogy a vizsgálódók közzétették a kiállítás megszervezésére vonatkozó szerződést. Méghozzá a bizalmas záradékokkal együtt!

Na és ettől a holland fél nagyon mérges lett. Olyannyira, hogy megüzente, ennyi volt, minden kommunikációt megszüntetnek Romániával. Ha olyan ostobák voltak, hogy az érzékeny természetű bizalmas záradékokat is nyilvánosságra hozták, ezzel gyakorlatilag a rablók kezére játszottak, ugyanis most már ők is tudják, mivel zsarolhatják a holland múzeumot.

Most erre mit lehet mondani? Amatőr? Igen, az.

Milyen szép is volt (egyesek szerint), amikor a mozikban, a vendéglőkben, a vonatokon, a repülőkben, de még a kórházakban is rá lehetett gyújtani. Nos, jól eltelt az idő és ma nem lehet, pontosabban nem szabad rágyújtani: se a mozikban, se a vendéglőkben (oké, itt vannak kivételek), se a vonatokon, se a repülőkben, se a kórházakban.

Na de mindig vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, csak rájuk nem. Itt van mindjárt az a két drága jó román honpolgár, aki épp Bázelből utazott Romániába a Wizzair egyik gépén. Az egyik polgár ügyesen bement a repülő vécéjébe és rágyújtott, mert hát miért is ne?! A másik polgár pedig ivott, mint a gödény és... hát azt csinálta, amit a részeg emberek szoktak: hangoskodott, randalírozott.

A repülőgép persze, repült tovább, ám amikor megérkezett a célállomásra, az történt, hogy míg a többi utast a hozzátartozók, addig a nagy dohányost meg a nagyivót a rendőrség várta nagy szeretettel a reptéren. És be is vitték őket azonnal az őrsre.

Nem, nem vicc, nem elírás, kedves Olvasó! Honnan is kezdjük? Talán onnan, hogy a hazai szénbányászat hajdanán dicsőséges világa fölött alaposan bealkonyult az ég. A Zsil-völgyben levő bányákat sorra bezárták, ma négy, csak négy bánya áll szerte a vidéken, de ezek se sokáig, ugyanis a tervek szerint 2030-ig lakat kerül rájuk is.

Persze, a feketekőszén továbbra is ott van a földben, helyenként közvetlenül a felszín alatt. És igen, a szenet sokan még ma is (21. század) az otthon kifűtésére használják. Tehát, akármennyire hihetetlen is, előfordul, hogy emberek bányásszák a szenet a bezárt (vagy még nyitott) bányák közelében. Igen ám, de szenet csak az bányászhat, akinek van erre engedélye. Akinek nincs, az bűncselekményt követ el.

Nos, Vulkán város rendőrsége arról küldött hírt a sajtónak, hogy a minap rajtakaptak három helybeli polgárt, amint szenet bányásztak. A teljesítmény egyébként nem mindennapi: a három polgár öt méter mély gödröt ásott – ez volt a bánya vagy külszíni fejtés, ha tetszik –, hogy eljusson a felszínhez közel levő szénréteghez.

A hatóságot azonban ez nem hatotta meg: megkérdezték a három polgárt, van-e bányászati engedélyük, de nem volt, tehát bekísérték őket a rendőrségre.

Jelen pillanatban vizsgálat folyik a bányatörvény cikkelyeinek megsértésére vonatkozóan. És igen, értjük, a törvény azért van, hogy betartsák. De azért a szívünk mélyén egy picit a bányászokkal tartunk.