// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

A szex vajon mi? A honatyák szerint korai maszturbálást és hiperszexualizált agyat okoz a felvilágosítás

// HIRDETÉS

Néhány törvényhozóra is ráférne egy szexuális felvilágosítás, derült ki a szenátusi vitán, melyen arról próbáltak dűlőre jutni, kell-e az iskolákba az „egészségügyi nevelés” óra. Válogattunk néhány gyöngyszemet az elhangzottakból.

Ritkán hallani annyi hajmeresztő baromságot a parlamentben, mint amennyi a szerdai szenátusi vitán hangzott el a szex kapcsán, pedig a léc elég magasra lett téve az elmúlt évek során. Ha felnőtt, elviekben értelmes emberek – a nép képviseletével felhatalmazott törvényhozók – ennyire képtelenek normális hangvételben, prüdéria és az ideológiai belemagyarázás kényszere nélkül érvelni a felvilágosító órák mellett vagy ellen, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem indul el egy társadalmi párbeszéd a témában.

A baj „csak” az, hogy mindennek a szexuális élet megkezdése előtt vagy – ne adj' isten – után álló fiatalok látják kárát, akiket megfosztanak annak a lehetőségétől, hogy az internet és a haveri társaság keretein túlmutató helyekről, érdemben hallhassanak a szexről.

A szexuális nevelésről egészségügyi nevelésre átkeresztelt tantárgy bevezetéséről szóló törvény előzményei sem mindennaposak. Annyit pingpongoztak vele, hogy abba már mindenki beleszédült,

végül most ismét a szenátus elé kerül.

A honatyáknak arról kellett dönteniük ma, hogy elfogadják Klaus Iohannis államfő javaslatát a törvény újraértelmezéséről, vagy eredeti formájában küldik vissza kihirdetésre, azaz marad az egészségügyi nevelés elnevezés, és a szülőknek írásos beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy gyermekük részt vehessen az órán. A PSD, a PNL és az RMDSZ szembement az államfő akaratával a bizottsági ülésen, így a tervezetről a szenátus plénuma fog dönteni jövő héten. Az USR több javaslattal is élt, de

egyiket sem fogadták el.

A pártokon belül sincs konszenzus a kérdésről, ami meg is mutatkozott a felszólalásokban. A törvény ellenzői változatos érveket sorakoztattak fel, kedve azzal, hogy az a homoszexualitást támogatja, veszélyt jelent a gyermeki ártatlanságra, egészen addig, hogy az etnikai, vallási és kulturális sajátosságok miatt lehetetlen a témáról egységes formában beszélni a diákoknak.

  • A PNL részéről Robert Sighiartău főtitkár támadta a legvehemensebben a szexuális felvilágosító órák bevezetésének ötletét, mondván, hogy a kisebbség, melynek körében a leggyakoribb a leányanyaság (nyilvánvalóan a romákra gondolt), nem is járatja iskolába a gyerekeit, így aligha lenne hasznos számukra, tehát nem csökkenne a leányanyák száma sem.
  • Titus Corlățean (PSD) szerint veszélyben a gyermeki ártatlanság, mert a korai maszturbálást propagálja, amiről neki konkrétan a neomarxista ideológia jut az eszébe. A törvényt módosításával alkotmányt sértenének és a nemzetközi egyezményeket is megsértenék – állítja.
  • Claudiu Târziu (AUR) is az USR-PLUS ideológiai érdekeitől tart, melyekkel a visszavezetnék a román társadalmat a barlangokba.
  • Mircea Dăneasa (AUR) alaposan megnevettette a plénumot, amikor arról beszélt, hogy a modern ember agya hiperszexualizált, mert túl korán épülnek ki a szexualitásért felelős szinapszisok, és ha a diákok fejében kialakulnak ezek az agyi működések, akkor képtelenné válnak a tanulásra.
  • Diana Șoșoacă független képviselő a maga sajátos stílusában már azzal állt elő, hogy a gyermekek nem beszámíthatóak, ezért meg kell őket védeni az európai standardoktól, melyek már a 0 és 4 év közöttieknek is a maszturbációról beszélnek.

Az USR-PLUS néhány konkrét adattal próbálta jobb belátásra bírni a honatyákat: az európai országok közül Romániában a legmagasabb a leányanyák száma, nálunk él a legfiatalabb nagymama, négyből egy fiatal nemi úton terjedő betegséggel küzd, évente mintegy 700 lány 15 éve alatt szüli meg az első gyermekét, 19 éves koruk előtt már a harmadik várandóság előtt állnak. A pártszövetség szerint

mindennek a szexuális nevelés hiánya az oka.

Bármilyen meggyőződésünk is legyen a fiatalok felvilágosításának kérdéséről, nem tehetünk úgy, mintha a 18 év alattiakat nem érdekelné a szex. Mi a károsabb, ha nyíltan beszélünk róla, vagy ha azzal riogatjuk őket, hogy elbutulnak tőle?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat
Krónika

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat

Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS