A szerb nemzet elfeledett hőse: Victor Ponta – hírek csütörtökön

Meglepő kijelentéseket tett szerdán Robert Turcescu podcastműsorában Victor Ponta államelnökjelölt a 11 évvel ezelőtti, azaz a 2014-es nagy árvizekről, amelyek az ő miniszterelnöksége idején történtek az országban.

Ponta szerint a sajtó abban az időben semmit nem észlelt abból a húzásából, amelyről most nyilatkozott a nyilvánosság előtt: Szerbia fővárosát, Belgrádot azzal mentette meg az áradásoktól, hogy megnyitotta a Vaskapukat a Dunán, így ott csak egy külvárost árasztott el a víz. Állítása szerint rendkívüli dolgot tett a szerbeknek ezáltal, amit „az emlékirataiban is meg fog írni”.

Arra a kérdésre, hogy a román hatóságok miért nem akarták megnyitni maguktól a Kazán-szoroson a kapukat, Ponta úgy érvelt, hogy a folyó elárasztotta volna a román területeket…és meg is tette. A politikus szerint egyeztettek a vészhelyzeti felügyelőségekkel, az embereket elköltöztették és azonnal kártérítést adtak nekik. Külön érdemesnek tartotta kiemelni azt is, hogy az áradások még Mircea Dinescu román költő borospincéjét is megrongálták, de Ponta úr azt is kártérítésben részesítette, még nagyobb összeggel is, mint amennyire számított volna, ráadásul újra is építették, és még jobb is lett…

Az egykori PSD-színekben regnáló Ponta igen szereti Szerbiát és Belgrádot, és tettét helyesnek könyvelte el – úgy tűnik, a szerbek is, mivel 2018-ban szerb állampolgárságot is adtak neki, bár ezt Ponta inkább visszaadná.

– mondta. Mint ismeretes, a 2014-es áradások során több mint kétezer házat sodort el vagy pusztított el teljesen az árvíz. Abban az évben májusban például több száz háztartást öntött el a víz olyan megyékben, mint Dâmbovița és Argeș. Vâlcea, Dolj, Mehedinți és Teleorman megyei településeken is több száz házat öntött el a víz.

Szintén 2014 májusában több mint 1500 hektárnyi mezőgazdasági terményt, legelőt és erdőt öntött el a Duna áradása. Az érintett települések közé tartozott Bechet, Piscu Vechi, Desa és Cetate (ez Mircea Dinescu faluja).

A román állampolgárok 89,7 százaléka úgy véli, hogy Románia nemzeti érdeke, hogy az EU-ban és a NATO-ban maradjon – derül ki az INSCOP Research legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott szociológiai felméréséből, amelyet a Concordia Munkaadói Szövetség megbízásából készítettek, és amelyről a Digi24 portál is beszámol.

A közvélemény hozzáállása a gazdaságpatriotizmushoz és a demokratikus rendszer sebezhetőségéhez című tanulmány szerint a románoknak mindössze 6,4%-a gondolja úgy, hogy az EU-ban és a NATO-ban maradás nem áll nemzeti érdekükben, míg 3,9% nem volt hajlandó válaszolni.

Hasonlóképpen, a NATO-csapatok esetleges kelet-európai kivonásával összefüggésben a románok több mint háromnegyede (77,1%) úgy véli, hogy a csapatok kivonása hatással lenne Románia nemzetbiztonságára, míg 20,3% ellenkező véleményen van, 2,6% pedig nem tudja vagy nem válaszol.

Ugyanakkor, egy olyan kontextusban, ahol az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy Európa a védelmi kiadások növelésével csökkenti katonai függőségét az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, a válaszadókat arról kérdezték, hogy egyetértenének-e egy ilyen kilátással, hogy Románia megvédje szuverenitását katonai agresszió esetén. Ebben az esetben 76,2% támogatja a védelmi kiadások ilyen mértékű növelését, míg 21,1% ellenzi, 2,7% pedig nem tudja vagy nem válaszolt.

A fokozatos beavatkozás eltörlését javasolja, és meghagyja a polgármestereknek Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, hogy a településeken megjelenő medvék esetében az általuk helyesnek ítélt döntést hozzák meg az adott helyzetben.

Fechet elmondta, hogy ma, mielőtt a polgármester olyan döntést hozhatna, amely valóban védi a lakosságot, először köteles elkergetni a medvét, majd megpróbálni áttelepíteni, és csak ezután jogosult a törvény szerint kilőni vagy elaltatni azt.

A szekemberek szerint a romániai medvepopuláció optimális száma valahol 4000 körül van. A minisztérium továbbra is érdekelt a faj jó természetvédelmi állapotában, ugyanakkor különbséget tesz a 4000-es és mondjuk a 11 000-es egyedszám között, a polgárok biztonságát pedig előtérbe helyezi.

Fechet szerint a korábbi rendelet módosításában szerepelni fog az is, hogy lemondanak a fokozatos beavatkozás megszüntetéséről, mert jelenleg a polgármester, mielőtt valóban populációvédelmi döntést hozna, először köteles elkergetni a medvét, majd megpróbálja áthelyezni a példányt, és ezt követően a törvény szerint joga van lelőni a szóban forgó medvét vagy elaltatni. A módosítás a helyzethez mért döntést fogja előnyben részesíteni.

Mircea Fechet jelezte, hogy megkönnyítik a bizottság működésének egész folyamatát, hiszen ma még egy ilyen beavatkozásnál papírlapok aláírására van szükség, „mint száz évvel ezelőtt”.