A nap hírei: pulykaapokalipszis Brassó megyében, klímaügyi per Románia ellen… Mi jöhet még?

Premier: klímaügyben pereli a román államot egy civil szervezet

„Az államnak kötelessége intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy minden polgár számára egészséges és fenntartható jövőt biztosítson” – áll abban a keresetben, amit kedden nyújtott be a kolozsvári bíróságon a kormány ellen a Declic Közösség nevű civil szervezet. Ez az első per Romániában, amit az állam ellen klímaügyi témában indítottak. A feljelentők azt kérik a bíróságtól, hogy kötelezze a román államot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az üvegházhatású gázok 2030-ig történő 55%-os csökkentése, illetve a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében. A Declic emellett azt is követeli, hogy bírságolják meg (a fizetésük 20%-kának levonásával) Nicolae Ciucă miniszterelnököt, Virgil Popescu energiaügyi minisztert és Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert „minden egyes napért, amikor késlekednek a cselekvéssel”. A Declic lépése egyébként franciaországi, hollandiai és írországi precedenseket követ, ahol a civil társadalom korábban pert nyert az állam ellen hasonló ügyekben, és sikeresen kötelezték az említett államokat, hogy intézkedéseket hozzanak a klímavédelem terén.

Csaknem negyedmillió pulykát mészárolnak le Brassó megyében

Nemrégiben a sertéspestis okozott komoly károkat egyes hazai állatfarmoknak, most Románia legnagyobb pulykatenyésztője kénytelen lemészárolni mintegy 224 ezer szárnyast a madárinfluenza miatt. A múlt hét közepe óta ugyanis a cég feketehalmi (Codlea, Brassó megye) farmjai közül háromban is járványgócokat fedeztek fel, így a brutális biztonsági intézkedések elkerülhetetlenek. A lemészárolt szárnyasokat hatalmas tömegsírokba temetik a járványügyi szabályoknak megfelelően.

A kormány több prémiumot adna azoknak a polgármestereknek, akik külső forrásokból fejlesztenek

Marcel Boloş európai projektekért felelős miniszter kedden bejelentette, hogy 25%-ról 50%-kra emelik azoknak a polgármestereknek, illetve megyei tanácselnököknek a plusz juttatásait, akik vissza nem térítendő külső (például EU-s) forrásokból finanszírozott fejlesztési projekteket irányítanak. Ezzel ösztönözni kívánják a pályázatírási hajlandóságot a külső források elnyerése érdekében, ami az államkasszának és a helyi közösségeknek egyaránt jó lenne. A megemelt prémiumot ugyanakkor teljesítménymutatókhoz is kötnék, vagyis ténylegesen fejleszteni kell a pluszpénzért.