// 2025. november 17., hétfő // Hortenzia, Gergő

A lakhatás jog, nem előjog

// HIRDETÉS

Kilakoltatottak és aktivisták flashmoboltak a Kolozsvár legpuccosabb placcán, a sétatéri Kaszinó előtt.

Bő egy órát élvezhettem a sétatéri nagypark tavaszi és polgári levegőjét, mert majdnem ennyit késett a villámcsődület, ami a polgárok pofijába tolta volna azt, amiről a jómódúak többsége nem szeret tudomást venni. 

Miszerint olyanok is élnek közöttünk, vagyis inkább körülöttünk, akik nemcsak azért laknak emberhez nem méltó körülmények között, mert emberire nem telik, hanem mert kipakolták őket addigi lakhelyükről. Nem is mindig törvényes úton.

 

 

Ilyen például a kolozsvári Coastei utcai romák egy részének esete is, akiket annak ellenére pateroltak ki a 8 km-re lévő Patarétre, a szeméttelep mellé, egészségtelen és kicsi házakba, hogy sokuk legálisan építkezett előző lakhelyén, vagy éppen lakbért fizetett a városházának. (Emiatt a városháza el is veszítette az ügyben indított pert, és kártérítést kell, hogy fizessen.) 

 

Ami az ügyben később is kiverte a biztosítékot, hogy kiderült, a Coastei utcai házakat azért számolták fel, hogy a városháza a telket odaadhassa az ortodox egyháznak, amely még csak nem is szociális létesítményt, hanem papi szemináriumot épített oda.

 

Úgyhogy a mai flashmob koreográfiája is ortodox pappal indult. Aktivisták bukott és regnáló polgármesternek, végrehajtónak és pópának maszkolták magukat, majd kitették a kartonházakat a Kaszinó előtti térre. (Ami annyira sznob hely, hogy előtte végzős osztály fotózkodott ott, majd kijött az épületből a legfodrosabb pasi, akit Kolozsváron valaha láttam.)

 

 

Az „ortodox pap” szokás szerint körbejárt, és megáldotta a házakat, amiket aztán a „hatóság” széttaposott. A hátteret román, magyar és cigány nyelvű, méltányos lakhatást és a szegregáció megszüntetését kérő feliratok szolgáltatták. És egy csapat diák a placc másik felén, amely valószínűleg az Iskola másként hét miatt most ott gyakorolt egy artista számot.

 

Az aktivisták felolvasták, hogy a Közös Front a Lakhatási Jogért mit követel a kolozsvári városházától. A Frontot egyébként bukaresti kilakoltatottak, kilakoltatásokkal fenyegetettek, azok rokonai, barátai és aktivisták hozták létre, hogy megjelenítsék és védjék a lakhatási jogot a visszaélésekkel szemben. A sétatéri flashmob pedig szolidaritási akció volt a bukaresti Front ma déli, Lakásokat, ne megalázást! szlogenű tüntetésével.

 

 

Mivel Kolozsváron is dívik a szegregáció, a helyi ügyek miatt a jogvédők kérik:

  • a kényszerkilakoltatások elkerülését a Románia által is aláírt nemzetközi megállapodásokkal összhangban;
  • valós és közvetlen párbeszédet a különböző kilakoltatások érintettjeivel a kilakoltatások elkerüléséről és alternatív lakhatási lehetőségekről;
  • azok utcára kerülésének megelőzését, akiknek lakóhelye bizonytalan a város felújításra kiszemelt zónáiban;
  • a marginalizált személyek és csoportok lakhatási reintegrálását;
  • az állami lakásalap bővítését létező, de nem használt lakásokkal, illetve új lakások építésével;
  • a szociális lakások szétosztását olyan feltételek alapján, amelyek szerint a marginalizált személyek is megfelelő lakáshoz juthatnak, és a tulajdonuktól megfosztottak visszahelyezését jogaikba;
  • korábban államosított lakásokat bérlők jogainak tiszteletben tartását, számukra megfelelő lakások biztosítását a hatályor törvényekkel összhangban.

 

 

A kolozsváriak kérik továbbá azoknak a helyi közigazgatási intézkedéseknek a megszüntetését, amelyek súlyosbítják a lakóhely szerinti kirekesztést. 

 

Miután mindezek a megafonban is elhangzottak, a létszámhoz képest jó hangerejű skandálás indult kisgyerekekkel és kutyákkal: Lakásokat, ne megalázást!, Nem akarunk dzsentrifikációt!, Nemet mondunk a kirekesztésre!, A város mindenkié.

 

 

Hogy a tavaszi napot és kispolgári életérzést parkban élvezők közül hányan vették az üzeneteket, amelyekért az akadémiai élet magasan képzett tagjai összefogtak a társadalom és a város szélére szorult családokkal, azt nehéz megsaccolni. Valószínűleg kevesebben, mint ahányan részt vettek az akcióban.

 

Hogy akkor miért írunk mégis róla? Épp azért, mert Erdélyben még sokan lesajnálják vagy kinevetik, amikor kevés ember vonul az utcára, térre, parkba ciánmentes ivóvízért, vegyszermentes termőföldért, penészmentes lakásért. 

 

Ha nem tudunk szolidarizálni azokkal, akiket kihasználtak és megfosztottak a lakásuktól (udvarhelyi lakásmaffia, helló!), hogyan várjunk szolidaritást, amikor mi követelünk anyanyelvi oktatást, magyarul értő és beszélő orvosokat, hivatalnokokat, rendőröket?

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét
Krónika

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét

Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
Főtér

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Székelyhon

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Krónika

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után

Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton
Székelyhon

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton

Országszerte több mint 600 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS