// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A lakhatás jog, nem előjog

// HIRDETÉS

Kilakoltatottak és aktivisták flashmoboltak a Kolozsvár legpuccosabb placcán, a sétatéri Kaszinó előtt.

Bő egy órát élvezhettem a sétatéri nagypark tavaszi és polgári levegőjét, mert majdnem ennyit késett a villámcsődület, ami a polgárok pofijába tolta volna azt, amiről a jómódúak többsége nem szeret tudomást venni. 

Miszerint olyanok is élnek közöttünk, vagyis inkább körülöttünk, akik nemcsak azért laknak emberhez nem méltó körülmények között, mert emberire nem telik, hanem mert kipakolták őket addigi lakhelyükről. Nem is mindig törvényes úton.

 

 

Ilyen például a kolozsvári Coastei utcai romák egy részének esete is, akiket annak ellenére pateroltak ki a 8 km-re lévő Patarétre, a szeméttelep mellé, egészségtelen és kicsi házakba, hogy sokuk legálisan építkezett előző lakhelyén, vagy éppen lakbért fizetett a városházának. (Emiatt a városháza el is veszítette az ügyben indított pert, és kártérítést kell, hogy fizessen.) 

 

Ami az ügyben később is kiverte a biztosítékot, hogy kiderült, a Coastei utcai házakat azért számolták fel, hogy a városháza a telket odaadhassa az ortodox egyháznak, amely még csak nem is szociális létesítményt, hanem papi szemináriumot épített oda.

 

Úgyhogy a mai flashmob koreográfiája is ortodox pappal indult. Aktivisták bukott és regnáló polgármesternek, végrehajtónak és pópának maszkolták magukat, majd kitették a kartonházakat a Kaszinó előtti térre. (Ami annyira sznob hely, hogy előtte végzős osztály fotózkodott ott, majd kijött az épületből a legfodrosabb pasi, akit Kolozsváron valaha láttam.)

 

 

Az „ortodox pap” szokás szerint körbejárt, és megáldotta a házakat, amiket aztán a „hatóság” széttaposott. A hátteret román, magyar és cigány nyelvű, méltányos lakhatást és a szegregáció megszüntetését kérő feliratok szolgáltatták. És egy csapat diák a placc másik felén, amely valószínűleg az Iskola másként hét miatt most ott gyakorolt egy artista számot.

 

Az aktivisták felolvasták, hogy a Közös Front a Lakhatási Jogért mit követel a kolozsvári városházától. A Frontot egyébként bukaresti kilakoltatottak, kilakoltatásokkal fenyegetettek, azok rokonai, barátai és aktivisták hozták létre, hogy megjelenítsék és védjék a lakhatási jogot a visszaélésekkel szemben. A sétatéri flashmob pedig szolidaritási akció volt a bukaresti Front ma déli, Lakásokat, ne megalázást! szlogenű tüntetésével.

 

 

Mivel Kolozsváron is dívik a szegregáció, a helyi ügyek miatt a jogvédők kérik:

  • a kényszerkilakoltatások elkerülését a Románia által is aláírt nemzetközi megállapodásokkal összhangban;
  • valós és közvetlen párbeszédet a különböző kilakoltatások érintettjeivel a kilakoltatások elkerüléséről és alternatív lakhatási lehetőségekről;
  • azok utcára kerülésének megelőzését, akiknek lakóhelye bizonytalan a város felújításra kiszemelt zónáiban;
  • a marginalizált személyek és csoportok lakhatási reintegrálását;
  • az állami lakásalap bővítését létező, de nem használt lakásokkal, illetve új lakások építésével;
  • a szociális lakások szétosztását olyan feltételek alapján, amelyek szerint a marginalizált személyek is megfelelő lakáshoz juthatnak, és a tulajdonuktól megfosztottak visszahelyezését jogaikba;
  • korábban államosított lakásokat bérlők jogainak tiszteletben tartását, számukra megfelelő lakások biztosítását a hatályor törvényekkel összhangban.

 

 

A kolozsváriak kérik továbbá azoknak a helyi közigazgatási intézkedéseknek a megszüntetését, amelyek súlyosbítják a lakóhely szerinti kirekesztést. 

 

Miután mindezek a megafonban is elhangzottak, a létszámhoz képest jó hangerejű skandálás indult kisgyerekekkel és kutyákkal: Lakásokat, ne megalázást!, Nem akarunk dzsentrifikációt!, Nemet mondunk a kirekesztésre!, A város mindenkié.

 

 

Hogy a tavaszi napot és kispolgári életérzést parkban élvezők közül hányan vették az üzeneteket, amelyekért az akadémiai élet magasan képzett tagjai összefogtak a társadalom és a város szélére szorult családokkal, azt nehéz megsaccolni. Valószínűleg kevesebben, mint ahányan részt vettek az akcióban.

 

Hogy akkor miért írunk mégis róla? Épp azért, mert Erdélyben még sokan lesajnálják vagy kinevetik, amikor kevés ember vonul az utcára, térre, parkba ciánmentes ivóvízért, vegyszermentes termőföldért, penészmentes lakásért. 

 

Ha nem tudunk szolidarizálni azokkal, akiket kihasználtak és megfosztottak a lakásuktól (udvarhelyi lakásmaffia, helló!), hogyan várjunk szolidaritást, amikor mi követelünk anyanyelvi oktatást, magyarul értő és beszélő orvosokat, hivatalnokokat, rendőröket?

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS