A katasztrófa bekövetkezett a parajdi sóbányánál – hírmix

Nem tudták megmenteni a beáramló víztől a sóbányát Parajdon: az utolsó területet, amelynek a megmentésében bíztak – a Telegdy-tárnát – is ellepte a víz a Korond-patak heves áradásának következtében. A víz áttörte a Telegdy-részre épített favázas betongátat, a bányászok pedig megpróbálták kimenekíteni a gépeket és a berendezést is onnan, több-kevesebb sikerrel.

A történtekkel egyidőben, csütörtök délelőtt spontán tüntetés robbant ki az Országos Sóipari Társaság (Salrom) parajdi kirendeltsége előtt, ahol az emberek dühösen és kétségbeesve próbálták felelősségre vonni az igazgatót. Sebestyén József, a sóbánya beruházási igazgatója le is mondott posztjáról.

A helybéliek egybehangzó véleménye az, hogy a helyzetet meg lehetett volna oldani időben, ha az illetékesek megfelelően avatkoznak be, mert a vízszivárgásról már évek óta lehet tudni, de a Salrom nem kommunikált kielégítően a helyzetet illetően.

Csütörtökön a Salrom vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea is megszólalt: veszélybe került a föld alatti sókészlet, illetve a benn maradt berendezés és gépek is. A Dobrea által aláírt közleményben arra is kitérnek, hogy folytatni kívánják a parajdi tevékenységet az esetleges újranyitás, újraindítandó kitermelés reményében, költségektől függetlenül.

A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Raed Arafat azt nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy meg fog oldódni a sóbánya helyzete, mert a kormány jóváhagyja a munkálatok finanszírozásáról szóló határozatot. A Hargita megyei vészhelyzeti bizottság által javasolt megoldást fogják belefoglalni, a munkálatokat pedig az eső elállta után fogják tudni elkezdeni.

Az Ökumenikus Segélyszervezet a nehéz helyzetbe került parajdiak anyagi támogatására kezdeményezett szolidaritási akciót. További részletek a Krónikán.

Az esőzések és árvizek pusztítanak az országban: több száz embert evakuáltak, házak és utak kerültek víz alá. A hatóságok elővigyázatosságból 375 embert menekítettek ki négy megyében, és több területen korlátozták a forgalmat Hargita, Kovászna és Brassó megyékben.

A katonai tűzoltók csütörtök reggel Brassó megyében avatkoztak be, motoros szivattyúkkal szivattyúzták ki a vizet a háztartásokból. Két falu Kovászna megyében továbbra is árvízveszélynek van kitéve, miután a heves esőzések elárasztották az utcákat és udvarokat.

A Nemzeti Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet frissítette a vörös kódú hidrológiai figyelmeztetést Hargita, Kovászna, Brassó, Botoșani és Iaşi megyékre, amely csütörtök déltől péntek 12 óráig érvényes.

A meteorológusok három sárga kódú riasztást adtak ki légköri instabilitás és erős szél miatt, amely több régióra vonatkozik az országban. Zivatarok, villámlások, viharok és jégeső várható, az érintett területeken akár 70 km/h-s széllökésekkel is számolhatunk a hegyekben, a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Erdélyben, Moldva nyugati részén és helyenként Munténia északi részén. Az ANM szerint rövid időn belül vagy felhalmozódva a csapadékmennyiség 15...25 l/m² lesz, és korlátozott területeken 30...40 l/m². Délután és este helyenként viharok és jégeső is előfordulhat.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatoknak nem kell tartalmazniuk a házastársak és gyermekek vagyonát és jövedelmét – közölték a G4Media-nak az Alkotmánybírósághoz közeli források.

Alkotmányellenesnek nyilvánították azt a cikket is, amely előírja a vagyonnyilatkozatok közzétételét. Az alkotmánybírák döntése nem támadható, végleges és kötelező érvényű. A névtelenséget kérő források a G4Media-nak elmondták, hogy a jelentést Marian Enache, a CCR elnöke készítette, és a jelentés az alkotmányellenesség kivételének elfogadásáról szól.

Hat nem kormányzati szervezet csütörtökön felszólította az Alkotmánybíróságot, hogy alkalmazzák a jogállamiság elveit, és felhívták a figyelmet arra, hogy minden nemzetközi szabvány a közszolgálati integritás terén átlátható vagyon- és érdekeltségi nyilatkozati rendszert javasol.

A vagyonnyilatkozatokat Romániában hivatalosan a 115/1996 törvény vezette be, amely a tisztviselők, a bírók, egyes vezetői és ellenőrzési funkciókat betöltő személyek, valamint a közalkalmazottak vagyonának nyilvántartásáról és ellenőrzéséről rendelkezik. Akkor azonban még nem létezett ellenőrzési eszköz.

A rendszer azonban csak 2003 után, Románia európai uniós integrációjával kapcsolatos nyomás hatására erősödött meg és bővült jelentősen. Kulcsfontosságú pillanat volt a 161/2003 törvény elfogadása, az úgynevezett „korrupcióellenes csomag”, amely kötelezővé tette a vagyonnyilatkozat benyújtását egy sokkal szélesebb körű köztisztviselői és köztisztviselői kör számára, valamint azok közzétételét.

Ezt követően a 144/2007 törvény létrehozta a Nemzeti Integritási Ügynökséget (ANI), amelynek feladata ezeknek a nyilatkozatoknak az ellenőrzése.