// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

A katalán elnökválasztás kezd tragikomédiába fordulni

// HIRDETÉS

Madridnak esze ágában sincs kiengedni az előzetes letartóztatásban lévő legesélyesebb elnökjelöltet – akinek a megválasztásához viszont szükséges a személyes megjelenése.

A spanyol alkotmánybíróság elutasította szerdán az előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchez katalán elnökjelölt szabadlábra helyezését – írja az MTI.

Ez azért kellemetlen, mert a katalán parlament jövő hétfőn ül össze, hogy megkezdje többnapos elnökválasztó ülését, és ezen elengedhetetlen a jelölt személyes megjelenése.

A végső döntést arról, hogy Sánchez ott lehet-e a parlamentben, a spanyol legfelsőbb bíróság hozza meg, ahova kedden nyújtotta be kérvényét az elnökjelölt.

Az ügyészség és a védelem öt napot kapott, hogy ismertesse álláspontját a kérelemről. Ez a határidő hétfőn délelőtt jár le, épp amikorra a katalán parlament ülését is összehívták.

A helyzetet bonyolítja, hogy még ha engedélyezi is majd a bíróság az elnökjelölt szabadon engedését, megválasztásához jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség.

Jordi Sánchez október 16-a óta van előzetes letartóztatásban egy szeptember végén tartott tüntetés miatt, amikor is a tiltakozó tömeg gyakorlatilag órákra foglyul ejtett spanyol csendőröket, akik házkutatást tartottak egy katalán kormányzati épületben. Nemcsak, hogy hosszú ideig nem tudták elhagyni az épületet, de kint parkoló autóikat is megrongálták.

Az ügyészség szerint a szervezők, köztük Sánchez, meg sem próbálták leállítani mindezt. Az elnökjelöltet ezért zendüléssel gyanúsítják.

Jordi Sánchez egyébként úgy lett az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi pártszövetség elnökjelöltje, hogy a korábbi jelölt (és egyben a korábbi klatalán elnök), Carles Puigdemont brüsszeli emigrációban tartózkodik, ezért visszalépett az elnökjelöltségtől, és maga helyett Sánchezt javasolta.

Foglaljuk tehát össze: a korábbi elnökjelölt, aki a letartóztatás veszélye miatt nem térhetett haza az emigrációból, utódául jelölt egy olyan politikust, akit már le is tartóztattak, ezért ő sem lehet jelen a parlament elnökválasztó ülésén, már ha nem engedik ki a börtönből, de erre elég kevés esély mutatkozik.

Kíváncsian várjuk a következő lépést a spanyol–katalán sakkjátszmában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS