A halak után a hódok is pusztulnak a Kis-Küküllő mentén – hírek csütörtökön

Az utóbbi napokban egyértelművé vált, hogy az elöntött parajdi sóbányából a Korond-patakba, majd onnan a Kis-Küküllőbe folyó koncentrált sós víz hatására a folyó halállománya teljesen kipusztult és más vízi élőlények sem élik túl a katasztrófát.

A Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság csütörtökön közölte, hogy a Kis-Küküllő mentén élő hódok is pusztulni kezdtek a sós víz miatt. A jelenségről naponta érkeznek bejelentések, vagyis a hódok pusztulása nem elszigetelt.

A hivatalos közlés szerint a Kis-Küküllő Bözödi-tó fölötti szakaszán teljesen kipusztult a halállomány, ezt megerősítették a környezetvédelmi hivatal és a megyei horgászegyesület helyszíni ellenőrzései is. A vízfelszínen nem úsznak ugyan haltetemek, de a mederfenék tele van elpusztult halakkal. A vízparti növényzet egyelőre nem mutat érintettséget, de ha a sószennyezés elhúzódik, akkor ezek a növények is kipusztulnak.

A katasztrófavédelem szerint a Kis-Küküllő természetes regenerálódását csak a beleömlő folyóvizek segíthetik, de ezekből kevés van és a vízhozamuk is alacsony, főleg a száraz nyári időszakban. Akkor nyílhatna esély a regenerálódásra, ha a sószennyezést teljesen meg lehetne állítani.

A vízügyi hatóság egyébként naponta kétszer, négy Maros megyei mintavételi ponton vizsgálja a Kis-Küküllő sótartalmát.

A Román Vasúttársaság (CFR) hosszú évek óta csődközeli állapotban van és csak azért nem szűnik meg, mert állami vállalat lévén nem hagyják.

A CFR utasszállító részlege néhány napja azzal riogatott, hogy hamarosan teljesen leállíthatja a tevékenységét, mivel nincs pénze. Aztán később pontosítottak: valóban nincs pénz, de remélik, hogy a több érintett állami hatósággal folytatott egyeztetések után mégiscsak lesz.

Traian Preoteasa, a CFR utasszállító részlegének igazgatója csütörtökön megerősítette: a társaság nem megy csődbe és nem állítja le a a vonatközlekedést, de a hatalmas adósságai miatt fizetésképtelenné válhat.

Az igazgatót megkérdezték csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy 5000 eurós havi jövedelméből miként engedheti meg magának, hogy havi törlesztőrészletet fizessen de dubaji apartmanra. Preoteasának ugyanis két apartmanja van Dubajban, az egyiket bérbe adja, a másodikat pedig éppen részletre vásárolja meg.

A vasúttársasági vezető kijavította az újságírókat: nem 5000, hanem több mint 11 ezer eurót keres havonta. „Csak a dubaji bérleti összegből 4000 euró folyik be. Több mint 11 ezer euróm van havonta.”

– mondta. Ha valaki állami alkalmazott, nem azt jelenti, hogy éhen kell halnia – tette még hozzá.

„Mi az összefüggés a CFR fizetésképtelensége és az én dubaji apartmanjaim között?” – kérdezett vissza az újságírók kérdésére az igazgató.

Az orvosoknak többé nem kell papírra nyomtatniuk a recepteket, a páciensek ártámogatott gyógyszereit ezentúl az egészségbiztosítási adatbázisból való lekérdezéssel adják ki a gyógyszertárak – közölte csütörtökön az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS).

Vagyis a rendelőben az orvos bevezeti az online adatbázisba a felírt gyógyszereket, amiket aztán a gyógyszertár az egészségbiztosítási kártya alapján kiad a pácienseknek.

A CNAS figyelmeztet, hogy az online recept csak azokban a gyógyszertárakban hozzáférhető, amelyek szerződéses viszonyban vannak az állami egészségbiztosítóval, ezért kérik az érintetteket, hogy ellenőrizzék: CNAS-partner-e a patika, ahol ki akarják venni a gyógyszereiket.

Ez az intézkedést egyébként már 2023-ban bevezették, de sem az orvosok, sem a gyógyszertárak nem ismerték eléggé, ezért most a CNAS szakmai tájékoztató kampányt indított, amelyben ismerteti az online receptek rendszerének részleteit az érintettekkel.

Az akció célja a „nulla papír”, vagyis az, hogy teljesen kiiktassák a papírnyomtatványokat az orvosi rendelőkben.