196 km/órával száguldozott Andrew Tate a román utakon

A BNR (Román Nemzeti Bank) tisztviselője, a bank igazgatótanácsának egyik tagja, Alexandru Nazare a Digi24-nek azt nyilatkozta: Románia hatalmas hiányt halmozott fel, a kormány egy sor gazdasági intézkedést készít most elő a költségvetési hiány csökkentésének érdekében, ezért igen nehéz időszak vár ránk a következő másfél évben. Hozzátette, hogy a legfontosabb cél jelenleg az, hogy elkerüljenek egy olyan forgatókönyvet, amely szerint az ország junk kategóriásra süllyedne. Ez a besorolás ugyanis azt jelentené, hogy nem ajánlott befektetési célpontként.

Nazare összehasonlítási alapot is vázolt, bár nem feltétlenül erre élezte ki mondandóját: a régióban sebezhetőnek számítunk, miközben Horvátországot a FICH újra megerősítette, Bulgária pedig az euró bevezetésére készül.

Az ország gazdasági leminősítése nem csupán elkerülhető, hanem minden áron elkerülendő – hogy sikerüljön, egy határidőhöz kell tartanunk magunkat, mivel augusztus 15-én a FICH közzéteszi a gazdasági jelentést, ezért Románia is közzé kell tegye az összes intézkedését, ami hatályba lép – fogalmazott Nazare.

Egy 38 éves külföldi állampolgárt – akit a nyomozáshoz közeli források a vitatott influenszer Andrew Tate-ként azonosítottak – nem kevesebb, mint 196 km/órás sebességgel haladva kaptak el a közlekedési rendőrök egy 50 km/h sebességkorlátozású övezetben, a 7-es számú országúton, Bujoreni településen, Vâlcea megyében.

A Vâlcea Megyei Rendőrség közleménye szerint a radar 146 km/órával a megengedett sebességhatár felett mérte a jármű sebességét. Az eset szombat reggel történt, a Közlekedési Szolgálat gyorshajtás elleni akciója során. A Brassóban bejelentett lakcímmel rendelkező sofőr 1822 lej bírságot kapott, emellett 120 napra bevonták a vezetői engedélyét.

Bár a rendőrség nem hozta nyilvánosságra a sofőr nevét, a nyomozáshoz közel álló források megerősítették a G4Media számára, hogy Andrew Tate-ről van szó, a brit-amerikai kickboxosról, aki önfitogtató életstílusáról és bődületes kijelentéseiről ismert. Jelenleg Romániában bírósági felügyelet alatt áll, a DIICOT által indított nagyszabású büntetőeljárás keretében.

Az Energiaipari Munkaadók Szövetsége (FPE) és az Energiaipari Közüzemi Vállalatok Szövetsége (ACUE) a kiszolgáltatott fogyasztók pontos meghatározását követeli, hogy a támogatások valóban oda jussanak, ahol szükség van rájuk.

Az energia áfájának csökkentésével kapcsolatban a két szövetség úgy véli, hogy ez egy gyors és méltányos intézkedés, amely enyhítheti a piaci ingadozások hatásait. A költségvetési források elégtelenségéről szóló viták kapcsán az ACUE és az FPE rámutat, hogy Románia nem visszafizetendő európai forrásokat veszít el az adminisztratív képtelenség miatt, hogy helyesen határozza meg és azonosítsa a sebezhető villamosenergia- és földgázfogyasztókat.

Az Energiaipari Munkaadók Szövetsége és az Energiaipari Szolgáltatók Szövetsége szerint a közelmúltban az energiaipari hatóságok által előterjesztett, az energia áfájának csökkentésére irányuló javaslat gyors és méltányos intézkedés, amely enyhítheti a piaci volatilitás hatásait. Elfogadása hozzájárulna ahhoz, hogy Románia beilleszkedjen az európai szinten támogatott politikai irányvonalakba, és úgy vélik, hogy ez lenne az egyik kívánatos intézkedés minden fogyasztó védelme érdekében.

2025 februárjában az Európai Bizottság tervet terjesztett elő az EU-ban az energiaköltségek csökkentésére, amelyben azt is javasolja, hogy a tagállamok csökkentsék a villamos energia nemzeti adóit a fogyasztók és a gazdaság támogatása érdekében – hangsúlyozzák.

Milyen pénzösszegekről van szó: Románia körülbelül 1,4 milliárd eurót kért a REPowerEU-n keresztül, és a PNRR energiaügyi komponenséből származó források egy részéről (pl. háztartások energiahatékonyságát célzó támogatások). Ezek feltétele a kiszolgáltatott fogyasztók védelmének megvalósítása.

Az Európai Klímaalap pénzügyi támogatást nyújt a kiszolgáltatott háztartások, a kiszolgáltatott mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott közlekedési felhasználók támogatására. Románia 2026-tól 5,05 és legfeljebb 6,01 milliárd euró közötti összegre jogosult, ha legkésőbb 2025. június 30-ig véglegesíti a Klíma Szociális Tervet (beleértve a kiszolgáltatott háztartások és mikrovállalkozások számának meghatározását) – mutatnak rá a munkaadói szervezetek.