Gyorsan elszaladt ez az izgalmakkal teli pár hét, Európa focikirályának koronáztatott Itália, mi pedig számot vetünk az elmúlt 51 meccs tanulságaival és szembenézünk saját jóslatainkkal.
Jó ötlet volt szétszórni egész Európában az Európa-bajnokságot?
Nem derült ki egyértelműen, elsősorban az országonként jelentésen eltérő járványügyi korlátozások miatt. Az biztos, hogy az a két város produkálta a legrosszabb nézettségi adatokat, amelynek a csapata nem jutott ki a tornára: Baku és Bukarest.
A legjobb csapat nyert?
Egyértelműen igen. Az olasz klubfutball, elsősorban az elavult infrastruktúra és a tőkehiány miatt válságban van, a szakmai tudás azonban megvan egy jó csapat összerakásához, ráadásul Roberto Mancini kapott három évet a fokozatos építkezéshez. Az olaszoknak nincsenek világklasszisaik (Donnarumma még, a nyugdíj előtt álló Chiellini-Bonucci védőpáros már nem az), de szervezettségben, csapatjátékban, taktikában messze a legjobbak voltak.
Tényleg Donnarumma volt az Eb legjobb játékosa?
Látványosan kimagasló egyéni teljesítmény nem volt ezen az En-n, főként azért, mert a legtöbb edző igyekezett sokat cserélgetni a játékosait. A sok nagyon jó játékos között a fiatal milánói kapus is ott volt, esetében az UEFA főleg az elődöntő és a finálé 11-eseinél játszott főszerepet díjazta. A csapattársai közül Chiellini (személy szerint neki adtam volna) vagy Jorginho, a spanyol Dani Olmo vagy a dán Maehle ugyanúgy megérdemelte volna, jó pont az UEFA-nak, hogy ezúttal nem fogott látványosan mellé ezzel a díjjal.
Melyik volt az Eb legjobb meccse?
A nyolcgólos Horvátország–Spanyolország (3-5, hosszabbítás után) nyolcaddöntő. Bár akadt benne bőven nevetséges védelmi hibák után született gól, fordulatos és szórakoztató foci volt, egy letűnt korszak visszakacsintása a 21. század realista profizmusára.
Melyik volt a legszebb gól?
" target="_blank" rel="noopener">Patrik Schick csodatalálatát szerintünk nem sikerült felülmúlni.
Tényleg ilyen jók a dánok?
Az Eb meglepetéscsapatai közül a csehek, a svájcial és némi szerencsével az ukránok is a legjobb nyolcig jutottak, a dánok viszont a döntő kapujába. Az angolok elleni hosszabbításra már kifulladtak, de Christian Eriksen drámája után a fél világ nekik drukkolt. Dinamikus, direkt és gyors focit toltak, és ami leginkább a nagycsapatok szintjére emelte őket, hogy vesztes helyzetből, rossz kezdés után is talpra tudtak állni.
Kik a legrosszabb tippelők?
Naná, hogy a Főtér szerzői. Az olaszok győzelmét nem láttuk előre, a legjobb négy közé jutó olasz-spanyol-angol triótól inkább leszereplést vártunk, bajnokjelöltjeink, a németek és a franciák is hamar elvéreztek, a dánok menetelését sem láttuk előre. Egyedül Balogh kolléga lehet büszke Cristiano Ronaldo gólkirályi címének megjóslására.
...és a legjobbak?
Naná, hogy az olvasók! A szavazógépünk végeredménye azt mutatja, Olaszország fölényesen nyerte a tippversenyt megelőzve Magyarországot (a magyar lélek, ugye) és Angliát.
Az Eb válogatottja (a Főtér szerint): Donnarumma (olasz) – Maehle (dán), Chiellini (olasz), Bonucci (olasz), Shaw (angol) – Ferran Torres (spanyol), Olmo (spanyol), Damsgaard (dán) – Chiesa (olasz), Kane (angol), Schick (cseh).
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.