A szokásos giccses megnyitó ünnepség után kaptunk egy decens mérkőzést. Rómában minden út a török kapu fele vezetett péntek este.
Tizennyolcezer szurkoló előtt, egy meglehetősen giccsesre sikeredett megnyitót követően elkezdődött végre a 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság Rómában. Amikor már valahogy túltettük magunkat a Martin Garrix, The Edge és Bono által előadott, borzalmas Eb-himnuszon, jött egy távirányítós kisautó, beszállította a kezdőkörbe a labdát és indulhatott a foci.
A ravasz törökök olaszos defenzív focival próbálták meglepni Olaszországot a labdarúgó Európa-bajnokság római nyitómeccsén – de csak az első félidőt tudták kihúzni kapott gól nélkül, aztán nagyobb verést kaptak, mint Rejtő Jenő regényeiben a Török Szultán Tuskó Hopkinstól.
A meccs folytatódó hagyományai: az olasz válogatott még sosem kapott ki Törökországtól, és a török válogatott az ötödik Eb-jén is elvesztette első mérkőzését.
A meccs öntökönlövése: Senol Günes. A török edző megpróbálta kibekkelni az olaszokat, de olyannyira átadta nekik a területet és a labdát, hogy erre esélye sem volt. Az olasz fölény az első félidőben 14-0-s lövésszámot hozott, bár ebből csak három ment kapura, de szünet után a mennyiség átment minőségbe, és jöttek is gólok is.
A meccs olasza: Merih Demiral. A Juventus védője ugyan a török védelem oszlopa, de az ő hasáról bepattant labda törte meg a jeget. A 2018-as világbajnokság 12 öngólja után idén is hasonlóan önveszélyesek lesznek a védelmek?
A meccs tanulsága: a videóbíró is ember. Az belefér, hogy a találkozót vezető Danny Makkelie nem látta a török Zeki Celik tizenhatoson belüli kezezését, de hogy a többszöri visszajátszást megnéző Kevin Blom se szóljon kollegájának, az egy vicc. Az olaszok még további két, a törökök pedig egy büntetőt reklamáltak az első félidőben, de azokat az eseteket tényleg nem volt érdemes visszanézni.
A-csoport, első forduló:
Törökország–Olaszország 0-3 (Demiral 53. – öngól, Immobile 66., Insigne 79.)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.