Fideszes szavazatokat jelentenek

A külhoni magyaroknak ráadásul az az ország, amelyben élnek, nem a hazájuk. Közvélemény-kutatások szerint többségünk Magyarországot szereti hazájaként.

Az lenne a legjobb, ha végre nem egy markáns politikus jönne, akivel szemben nem az elvakult gyűlölet vagy a még elvakultabb szeretet mértéke lenne a döntő, hanem hogy mennyire jó hivatalnok.

Legfeljebb egy mandátumot bírnak összeszavazni a külhoni állampolgárok a magyarországi választásokon. Persze a Fidesznek. A Political Capital kiszámolta.

Választ az erdélyi magyar, ezerrel húzzák az X-eket a szavazólapokon. Máris nagy a zsongás a csíkszeredai és a kolozsvári főkonzulátuson. És még csak ezután várható a nagyüzem.

Nincsenek észérvek a magyarországi parlamenti választásokon való részvétel ellen. Különösebb észérvek mellette sem szólnak.

Budapestről tartotta meg sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóját Szávay István Romániából kitiltott jobbikos képviselő.

Mintegy száz évet kellett várni, hogy a mesterségesen meghúzott határokon túl rekedt magyarok végre minimális erőfeszítéssel mindössze néhány hónap alatt hozzájussanak a magyar állampolgársághoz, a Budapesten kiállított személyazonossági igazolvány birtokában pedig közjogilag is a magyar nemzethez tartozzanak.

Aki bújt, aki nem, ma lejár a választási regisztráció határideje. Hétfőtől érdemes figyelni a postaládákat, ugyanis a Nemzeti Választási Iroda már el is kezdte a szavazói levélcsomagok postázását.

Szívesen olvasnánk egy olyan (akár) választási programot, amely nem a magyar földet védi meg, hanem a rajta élőknek ajánl valami védhetőt.

Már eddig is kampánytéma volt, és várhatóan az is marad, hogy miért szavazhatnak a határon túl élő magyarok.

Valóságos hősökké váltak, Romániában is, Magyarországon is nem várt ingyen reklámhoz jutottak, ami égi mannának számíthat számukra.

A román elemzők szerint a magyarországi országgyűlési választások közeledte erősíti fel a magyar nacionalizmust Romániában. Mindenhol kampány van.

„A választójog kiterjesztése a határokon túlra kihívás a magyarországi politikai pártok számára is, hiszen kénytelenek jobban odafigyelni a nemzetpolitikai kérdésekre, azokat szűk pártpolitikai érdekek fölé emelni, illetve programjaikba be kell építeniük ez irányú üzeneteiket.” Interjú.

Nem tetszik Titus Corlățeannak a román mintára kidolgozott magyar honosítási törvény. A román diplomácia vezetőjét az aggasztja, hogy „egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".

„A magyar nemzet egységesítése tehát közjogi úton is formát öltött, és ezáltal közös felelősségünkké vált a nemzet jövője.” Interjú.

A magyar országgyűlési választások tétjéről beszélget Kolozsváron a politológus, a közgazdász és a szociológus.

350 ezer erdélyi kapott magyar állampolgárságot. Eddig kevesebb, mint a negyedük regisztrált az anyaországi választásokra.