// 2026. október 9., péntek // Dénes

Végre egy valóban fontos ügy, amelyet Románia parlamentje vita nélkül megszavazott

// HIRDETÉS

De sajnos nem a nyugdíjemelés, sem az energiaválság, az elszálló árak ügyéről van szó. Hanem egy növényről.

A halandó szavazópolgár hozzászokott ahhoz, hogy nem vár túl sokat a hazai törvényhozástól. Ez fordítva is igaz. Az ország vezetői is csak annyit várnak el tőlünk, hogy adót fizessünk, négyévente szavazzunk (rájuk, ha lehet), oszt jól van.

A keddi szent napon viszont történt valami, ami minden várakozásunkat meghaladta. Nem, nem emeltek a nyugdíjakon, az árak is szállnak tovább az egekbe akadály nélkül.

Amit viszont úgy megszavaztak, hogy porzott bele a képviselőházi parkett: a nemzet virága. Igen, tudjuk, a világ rengeteg országának van nemzeti virágjelképe: Magyarországé (meg Hollandiáé meg Törökországé) például a tulipán.

No, hát Romániának is volt nemzeti virága, mégpedig a vadrózsa. Illett is hozzá: szép, bokros, a csipkebogyó pedig igen finom, meg egészséges, meg minden.

De ezek szerint valami elégedetlenség is forrt a mélyben (a hecsedlilekváron kívül). Mi ez a vadrózsa? Olyan snassz. Meg vad. Hát illik ez egy civilizált néphez? 2015-ben meg is jelent az interneten egy petíció, amelynek kezdeményezői szerint micsoda dolog az, hogy Románia nemzeti virága egy himmihummi bokor. Nem, a vadrózsa nem jelképezi a románokat kellőképpen! Legyen a nemzet virága a román bazsarózsa (Paeonia peregrina Mill. Var. Romanica).

Az idő telt, a kerekek dolgoztak, és végül a tisztelt képviselőház kedden megszavazta, hogy igen, a román bazsarózsa legyen a nemzet virága. Volt 180 igen szavazat, 39 nem szavazat (milyen ember az, ki a virágot nem szereti?!), továbbá 23 tartózkodás (feltehetően a hecsedli hű hívei).

Tehát, nyájas Olvasó, mától a román bazsarózsát kell tisztelni, mint a nemzet virágát. (Hogy szegény vadrózsával mi lesz, egyelőre nem tudni, de valószínűleg szerényen meghúzódik a háttérben, ahogy eddig.) Ezzel pedig az jár, hogy évente kell szervezni egy bazsarózsa-fesztivált, bazsarózsa-kiállításokat, a képzőművészeknek ajánlott (sőt, támogatott) bazsarózsás képeket festeni, a román bélyegkiadó vállalatnak pedig jó lesz bazsarózsás bélyegeket nyomnia.

Hát így. S a villanyszámla? S a béremelések? Ó, az ráér. Kivéve a honatyákét. Az nem ér rá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS