// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Végre egy valóban fontos ügy, amelyet Románia parlamentje vita nélkül megszavazott

// HIRDETÉS

De sajnos nem a nyugdíjemelés, sem az energiaválság, az elszálló árak ügyéről van szó. Hanem egy növényről.

A halandó szavazópolgár hozzászokott ahhoz, hogy nem vár túl sokat a hazai törvényhozástól. Ez fordítva is igaz. Az ország vezetői is csak annyit várnak el tőlünk, hogy adót fizessünk, négyévente szavazzunk (rájuk, ha lehet), oszt jól van.

A keddi szent napon viszont történt valami, ami minden várakozásunkat meghaladta. Nem, nem emeltek a nyugdíjakon, az árak is szállnak tovább az egekbe akadály nélkül.

Amit viszont úgy megszavaztak, hogy porzott bele a képviselőházi parkett: a nemzet virága. Igen, tudjuk, a világ rengeteg országának van nemzeti virágjelképe: Magyarországé (meg Hollandiáé meg Törökországé) például a tulipán.

No, hát Romániának is volt nemzeti virága, mégpedig a vadrózsa. Illett is hozzá: szép, bokros, a csipkebogyó pedig igen finom, meg egészséges, meg minden.

De ezek szerint valami elégedetlenség is forrt a mélyben (a hecsedlilekváron kívül). Mi ez a vadrózsa? Olyan snassz. Meg vad. Hát illik ez egy civilizált néphez? 2015-ben meg is jelent az interneten egy petíció, amelynek kezdeményezői szerint micsoda dolog az, hogy Románia nemzeti virága egy himmihummi bokor. Nem, a vadrózsa nem jelképezi a románokat kellőképpen! Legyen a nemzet virága a román bazsarózsa (Paeonia peregrina Mill. Var. Romanica).

Az idő telt, a kerekek dolgoztak, és végül a tisztelt képviselőház kedden megszavazta, hogy igen, a román bazsarózsa legyen a nemzet virága. Volt 180 igen szavazat, 39 nem szavazat (milyen ember az, ki a virágot nem szereti?!), továbbá 23 tartózkodás (feltehetően a hecsedli hű hívei).

Tehát, nyájas Olvasó, mától a román bazsarózsát kell tisztelni, mint a nemzet virágát. (Hogy szegény vadrózsával mi lesz, egyelőre nem tudni, de valószínűleg szerényen meghúzódik a háttérben, ahogy eddig.) Ezzel pedig az jár, hogy évente kell szervezni egy bazsarózsa-fesztivált, bazsarózsa-kiállításokat, a képzőművészeknek ajánlott (sőt, támogatott) bazsarózsás képeket festeni, a román bélyegkiadó vállalatnak pedig jó lesz bazsarózsás bélyegeket nyomnia.

Hát így. S a villanyszámla? S a béremelések? Ó, az ráér. Kivéve a honatyákét. Az nem ér rá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS