// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Van egy rossz hírünk: a zöld igazolás kötelezővé tétele nem diszkrimináció, és nem alkotmányellenes

// HIRDETÉS

A tiltakozók emberi jogaikra hivatkoznak, és az alkotmánnyal jönnek. Csakhogy éppen az alkotmány mondja ki: nincs igazuk.

Hetek óta folyik a vita, hogy diszkriminációnak, alkotmányellenesnek minősül-e a védettségi igazolvány kötelezővé tétele bizonyos tevékenységek esetén – például étterembe, kávézóba, moziba, színházba, plázába, uszodába stb. csak ilyennel mehetünk be. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke most tiszta vizet öntött a pohárba: nem, nem diszkrimináció és nem is alkotmányellenes.

Az alkotmány 53. cikkelyének első bekezdése ugyanis világosan kimondja, hogy az állam kivételes esetekben – például a közegészségügyi kockázat esetén – bizony korlátozhatja az alapvető emberi és szabadságjogokat is.

Ezt pedig azért teszi, mert az állampolgárok életét védi, ami fontosabb annál, mint hogy valaki igazolás nélkül flangálhasson a plázában. Asztalos szemléletes példával élt: természetesen jogom van plázába menni, de jó lenne ha a plázázás után életben maradnék, és a kiruccanás nem járna súlyos következményekkel az egészségemre nézve.

Fontos megértenünk, hogy a tudományos kutatások eredményeit egyetlen állami intézmény, még a parlament sem vitathatja.

Márpedig minden ország minden statisztikája azt támasztja alá, hogy az oltások működnek, hiszen (nálunk is látszik) a most kórházban lévő fertőzöttek, és a járvány következtében elhunytak zöme oltatlan.

Európai precedensek is vannak már: Franciaországban is a zöld igazolás kötelezővé tétele mellett döntöttek, és alkotmányosnak nyilvánították a lépést. Olaszországban nemrég tették kötelezővé az oltást az egészségügyben dolgozók számára, egyúttal az olasz államtanács alkotmányosnak nyilvánította a döntést.

Asztalos Csaba ugyanakkor elismerte, hogy van a dolognak egy apró szépséghibája:

a tartalmi elvárásoknak ugyan megfelel a döntés, de formailag helytelenül vezették azt be. Ilyen intézkedést ugyanis csak a parlament által elfogadott törvényben lehet előírni, nem pedig kormányhatározattal, ahogy azt nálunk tették.

Azt is hozzátette azonban, hogy érdemes lett volna az intézkedést már nyáron bevezetni, és akkor nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe (mármint nem durrant volna így el a 4. járványhullám).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS