// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Valóságos medvefesztivál zajlott a hétvégén Tusnádfürdőn

// HIRDETÉS

A csendőröket többször is településekre betévedt nagyvadakhoz riasztották Hargita megyében.

Igazi medvefesztiválnak adott otthont a hétvégén Tusnádfürdő: három alkalommal is a településen korzózó medvékhez riasztották a hatóságokat, de nem ez volt az egyetlen település a székelyföldi megyében, ahol az elmúlt napokban többször is hívni kellett az illetékeseket az utcán kóricáló nagyvadak miatt.

A Hargita megyei csendőrség közleménye szerint vasárnap este Tusnádfürdőről két riasztás is befutott.

A kirobogó csendőrök

az első helyszínen egy nagyvaddal találkoztak, a másodikon, a vasútállomás közelében azonban már kettővel.

Komolyabb incidens szerencsére nem történt, mind a három állatot sikerült visszakergetni az erdőbe.

Aztán hétfőn reggel szintén Tusnádfürdőről jelezte egy lakod, hogy a vasútállomás peronján sétálgatott egy medve.

Ennek is ugyanez lett a sorsa, mint társainak: a csendőrök visszazavarták a fák közé.

A megye északi részében található Maroshévíz is népszerűnek bizonyult a medvék körében: szombaton két esetben is ki kellett hívni miattuk a hatóságokat.

Az egyik esetben szükség is volt a közbelépésükre, úgy kellett kikergetni a településről a nagyvadat, a másodikban azonban már nem várta meg a csendőröket, magától elcammogott.

A csendőrök azért a biztonság kedvéért az összes riasztás helyszínén ottmaradtak egy darabig, hogy résen legyenek, ha esetleg visszatérnének az állatok.

A csendőrség ezúttal is arra kérnek mindenkit, aki a településen medvét lát, hogy

ne próbálja egyedül elzavarni, pláne ne etesse, és azért se közelítsen hozzá, hogy lefényképezze vagy -filmezze.

Ehelyett azonnal hívja a hatóságokat a 112-es segélyhívószámon, mert a csendőrök képesek szakszerűen eljárni az ilyen helyzetekben – és nem utolsósorban fegyverük is van.

Arra is kiemelten figyelmeztetnek mindenkit, aki medvék által sűrűn látogatott településen lakik, hogy a háztartási hulladékot, amely rendszerint odavonzza az állatokat, olyan helyen tárolják, ahol az nem kelti fel a medvék érdeklődését.

Mint ismert, az utóbbi években a vadászat korlátozása miatt nagyon elszaporodtak a medvék, és a hegyvidéki településeken – kiemelten a Székelyföldön – egyre gyakrabban látogatnak be a falvak, városok utcáira.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS