Há' nézzék meg, milyen édesdeden heherésznek a drágák. Na de vajon mi lehet azon a képernyőn? Tippjátszunk kicsit.
Tudjuk: Klaus Iohannis, Románia elnök ura nem igazán arról híres, hogy elreped az arcunk a nevetéstől, ha megszólal. És bizony, arról se híres, hogy saját arcának nevetőizmait különösképp edzené.
Na, hát ehhez képest ni, hogy rötyörög a drága jó elnök úr az Európai Néppárt csütörtöki csúcstalálkozóján, Brüsszelben. Méghozzá Európa két nagy madámja, Angela Merkel és Ursula von der Leyen társaságában, akik a maguk részéről szintén javában bájnevetgélnek. Sőt, Angela úgy néz az államelnökre, hogy attól egy gleccser is elolvadna, nem hogy egy hűvös szász szív. (És ez baj, mert ha elolvad egy gleccser, akkor mi lesz a nagy európai zöld stratégiával?)
Na de ami sokak oldalát fúrja, úgyis, mint kíváncsiság: mi a jóistent mutathat Iohannis polgártárs Angela és Ursula polgártársnak, hogy mindhárman szinte röhögőgörcsben fetrengenek tőle? Van egy pár tippünk, kedves Olvasó, de ha Ön jobban tudja, mint mi, ne habozzék, írja meg kommentben! Tehát:
a. Románia 2020-as költségvetését (na, azon mi is pont így röhögnénk, ha nem szívnánk miatta).
b. A börtönbe zárt Dragneát, amint a kemény fiúk kezelik imádkozik.
c. Az autonóm Erdély térképét.
d. Állatpornót, mert az, ugye, Németországban nem kifejezetten tilos.
e. Viorica Dăncilă bukott miniszterelnök asszonyt az utcán, gyalog kezében cekkerrel.
f. Kelemen Hunort elektromos rolleren.
g. Az európai hírű boszorkányok kormánybuktató fekete rituáléját
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.