A környezetéből merészen kiugró átkelőt még nem adták, de már sokan a csodájára járnak.
A többség még csak távolról szokja a kolozsvári Donát lakónegyed legújabb csodáját, egy építészetileg érdekesnek tűnő, a környezetéből merészen kiugró fehér gyalogos és biciklis átkelőt, de gyakran látni már olyan gyalogost, aki birtokba is veszi, kikerülve a kerítéseket, és lényegesen lerövidítve az útidőt a Monostor lakótelep, illetve a Rózsák parkja felé.
A hidat még nem adták át, a védőkorlátok felszerelése, a feljárók kialakítása is hátra van még. Ehhez képest pár garázdálkodó máris otthagyta a „névjegyét” a fehér híd egyik lábánál, alaposan összefirkálva a még el sem készült építmény falát (még szerencse, hogy a híd speciális építőanyagának köszönhetően elviekben könnyen tisztítható).
Az biztos, hogy az átkelő szépsége akkor fog igazán érvényesülni, ha megígért árnyas sétányok, bicikliutak, valamint napozásra, strandolásra alkalmas pihenőhelyek is elkészülnek, amire még várni kell. Hogy pontosan mennyit, az változó: egyes baloldali szakaszokkal még idén nyáron végeznek, a teljes melóval jövő év áprilisáig kell meglegyenek.

Szinte végig a Kis-Szamos mentén, az Etelközi / Fântânele utca végétől a Garibaldi hídig munkagépek dolgoznak a part teraszos kialakításán, a Szamos medrében, valamint a majdani homokos strand sétányain, ahol legalább frissen ültetett platánok tartanak árnyékot a munkásoknak a június végi kánikulában.

A munkálatokról korábban itt írtunk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.