A szokásos giccses megnyitó ünnepség után kaptunk egy decens mérkőzést. Rómában minden út a török kapu fele vezetett péntek este.
Tizennyolcezer szurkoló előtt, egy meglehetősen giccsesre sikeredett megnyitót követően elkezdődött végre a 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság Rómában. Amikor már valahogy túltettük magunkat a Martin Garrix, The Edge és Bono által előadott, borzalmas Eb-himnuszon, jött egy távirányítós kisautó, beszállította a kezdőkörbe a labdát és indulhatott a foci.
A ravasz törökök olaszos defenzív focival próbálták meglepni Olaszországot a labdarúgó Európa-bajnokság római nyitómeccsén – de csak az első félidőt tudták kihúzni kapott gól nélkül, aztán nagyobb verést kaptak, mint Rejtő Jenő regényeiben a Török Szultán Tuskó Hopkinstól.
A meccs folytatódó hagyományai: az olasz válogatott még sosem kapott ki Törökországtól, és a török válogatott az ötödik Eb-jén is elvesztette első mérkőzését.
A meccs öntökönlövése: Senol Günes. A török edző megpróbálta kibekkelni az olaszokat, de olyannyira átadta nekik a területet és a labdát, hogy erre esélye sem volt. Az olasz fölény az első félidőben 14-0-s lövésszámot hozott, bár ebből csak három ment kapura, de szünet után a mennyiség átment minőségbe, és jöttek is gólok is.
A meccs olasza: Merih Demiral. A Juventus védője ugyan a török védelem oszlopa, de az ő hasáról bepattant labda törte meg a jeget. A 2018-as világbajnokság 12 öngólja után idén is hasonlóan önveszélyesek lesznek a védelmek?
A meccs tanulsága: a videóbíró is ember. Az belefér, hogy a találkozót vezető Danny Makkelie nem látta a török Zeki Celik tizenhatoson belüli kezezését, de hogy a többszöri visszajátszást megnéző Kevin Blom se szóljon kollegájának, az egy vicc. Az olaszok még további két, a törökök pedig egy büntetőt reklamáltak az első félidőben, de azokat az eseteket tényleg nem volt érdemes visszanézni.
A-csoport, első forduló:
Törökország–Olaszország 0-3 (Demiral 53. – öngól, Immobile 66., Insigne 79.)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.