ROSTÁS SZABOLCS — A zászlajukra a székely autonómia ügyét tűző hazai szervezetek és mozgalmak akkor követnék el a legnagyobb hibát, ha folyamatosan egy kedvező politikai konstelláció függvényében hallatnák a szavukat, addig pedig mélyen hallgatnának.
ROSTÁS SZABOLCS — Szégyenletes és felháborító, hogy az 1990-es bányászjárás miatt a mai napig egyetlen vájárt, történetesen a magyar nemzetiségű Domokos Dénest ítélték – természetesen nem érdemtelenül – börtönre.
ROSTÁS SZABOLCS — Az alakulat gyakorlatilag akkor szűnt meg ellenzéki pártnak lenni, amikor ennek a politikai hitvallásnak a szülőatyja, Szász Jenő – akkor már nem az MPP elnöki minőségében – a 2012-es parlamenti választások idején arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy ne a néppártra, hanem az RMDSZ-re szavazzanak.
ROSTÁS SZABOLCS — Ha bevezetik a levélben szavazást, akkor olyan mértékben nőhet a román pártokra leadott szavazatok aránya, hogy ez veszélybe sodorhatja az RMDSZ parlamenti képviseletét.
ROSTÁS SZABOLCS — A nők iránti tiszteletnek és megbecsülésnek fontos szerepet kell betöltenie a nevelésben, attól azonban még nem biztos, hogy több nő fog szerepet vállalni a nagypolitikában, ha mindezt kötelező módon előírja egy társadalom.
ROSTÁS SZABOLCS — Elengedhetetlenül szükséges tehát a hazai termelők érdekeinek felkarolása, csakhogy mindez nem működik olyan kezdeményezésekkel, amelyek uniós versenyszabályokba ütköznek, ráadásul a kormány és az agrártárca sem támogatja őket.
ROSTÁS SZABOLCS — Nem jelentene gyógyírt, sőt teljesen elhibázott lépés lenne a paraszolvencia meglebegtetett legalizálása.
ROSTÁS SZABOLCS — Oroszország kitört a Krím elcsatolása nyomán a Nyugat által foganatosított elszigeteltségből, és ismételten teret követel magának a nemzetközi porondon.
ROSTÁS SZABOLCS — A belső kihívó felbukkanása nyilvánvalóvá tette azt, amit eddig a szövetség több politikusának nyilatkozatai alapján sejteni lehetett: az RMDSZ levette a kezét Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármesterről.
ROSTÁS SZABOLCS — A mindennapok valósága rendre azt bizonyítja, hogy románok, magyarok, cigányok és zsidók – társadalomkutatók által használt terminológiával élve – „párhuzamos” világban élnek, kevés kivételtől eltekintve nem törekszenek kapcsolatot létesíteni egymással.