Klaus Iohannis államfő szombat este bejelentette, hogy hétfőtől szükségállapotot rendel el az országban a koronavírus-járvány miatt. Az elnök közvetlenül az után állt ismét a nyilvánosság elé, hogy Ludovic Orban kormányának tagjai – különleges körülmények között, fokozott egészségbiztonsági intézkedések közepette – letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában.
Na de lássuk, milyen konkrét intézkedésekkel jár a szükségállapot bevezetése, azon túl, hogy lehetőséget teremt arra, hogy többletforrásokat különítsenek el a járvány terjedésének a megfékezése érdekében.
Olvasson még:
A rendelet többek közt lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy
- részben, vagy teljesen megtiltsa a belépést bizonyos területekre, beleértve a járműforgalmat is;
- elrendelheti vendéglátó-ipari egységek – vendéglők, kávézók, kocsmák, klubok, kaszinók – bezárását;
- rendszeres razziákat tarthat; bárkit, bármikor igazoltathatnak, ha ennek szükségét érzik;
- saját hatáskörben dönthet utcai tüntetések, felvonulások engedélyezéséről;
- kilakoltatásokat is elrendelhet, amennyiben a helyzet ezt megköveteli;
- a szükségállapottal kapcsolatos információkat kizárólag a védelmi minisztérium jóváhagyásával hozza nyilvánosságra;
A szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket 1999-ben foglalták sürgősségi rendeletbe, amikor a bányászok az ország több megyéjét feldúlva elindultak Bukarest fele Miron Cozma vezetésével, és nagyobb hatalmat biztosít a védelmi és a belügyminisztérium számára. A szükségállapot legtöbb 30 napig lehet érvényben, de az államfő – a parlament beleegyezésével – meghosszabbíthatja, vagy csökkentheti a határidőt.