// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Szívszorító történet egy lányról, kutyájáról és 1100 euróról, amelynek a tanulsága: szeretet

// HIRDETÉS

Ezen ment keresztül egy Szilágy megyei lány és kedves kis kutyája az elmúlt héten.

A kistermetű kutyus még november 3-án csatangolt el otthonról, és ifjú gazdája, Alexandra Paşca annyira kétségbeesett emiatt, hogy a Facebook-oldalán 500 euró jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.

Miután azonban újabb napok teltek el eredménytelenül, a lány nagylelkű barátai, akik pontosan tudták, milyen megpróbáltatáson megy most keresztül Alexandra, összedobtak még egy kis pénzt, így a megtalálónak járó jutalom már 1100 euró volt.

November 7-én aztán megtört a jég: a mintegy három kilométerre lévő szomszédos faluból jelentkeztek többen is, akik látni vélték az elkóborolt négylábút, akiért oly vigasztalhatatlanul pityergett már napok óta Alexandra.

Miután már másodszor látogattak el a faluba, a lány édesanyja meg is pillantotta Maiát – hiszen neve is volt a szegény kutyusnak, és az nem volt más, mint: Maia.

Ám a falusiak is ebben a pillanatban pillantották meg Maiát, és egyikük el is kiáltotta magát, hogy: „Ott a lóvés kutya!”, és azzal mindenki a kis jószág után vetette magát, aki ijedtében elrohant.

Itt következik a történet talán legtorokszorítóbb része: Alexandra hátrahagyta Maiának a pokrócát és az egyik saját felsőjét, hogy ha a majd’ egy hete tévelygő kedvence esetleg nagyon megéhezett volna, legalább takarózzon be szegény.

A kutyus és gazdája végül kereken egy héttel az eltűnés után, most vasárnap találtak újra egymásra, és a lány eldöntötte, hogy bár a falusiak elég faramuci módon viselkedtek a pénz miatt, de azért az eredetileg felajánlott 500 euróból kis figyelmességekkel lepi meg mindazokat, akik tényleg segítettek Maia felkutatásában.

És hogy mi a helyzet Maiával? Egy jó darabig biztosan nem csatangol el újra a kis kópé, hiszen előkerülése óta nem is lehet elválasztani Alexandrától.

A lánynak egyébként februárban még nyolc kutyája és egy macskája volt, és írt is róluk egy könyvet Koldusok a lélek kapujában címmel. A könyv egyik kis hőse természetesen nem más, mint Maia, aki máris új kalandregény témájával ajándékozta meg a gazdit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS