Szenzációs leletekre bukkantak a református templom felújítása közben Gyulakután

A történet azzal kezdődött, hogy egy sikeres pályázatnak köszönhetően került pénz a gyulakutai református templom külső és belső vízelvezetésének megoldására. Az épület műemlékvédelmi besorolása miatt a beavatkozásokat régészeti kutatások feltételéhez kötötték, amivel az egyházközség a Maros Megyei Múzeumot bízta meg. Az ásatások két szakaszban történtek, február 8–12., illetve február 22–26. között, és rengeteg meglepetéshez vezettek.

Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján közzétett beszámoló szerint első körben

• az Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványaira,
• honfoglalás kori sírokra,
• egy 10-11. századi, S végű hajkarikára
• egy ezüsttel átszőtt szövetdarabra,
• a kripta keleti falára,
• az átépített templom gótikus ablakainak maradványaira
• és több régi falképre bukkantak.

Az ásatások második szakaszában Gyulakuta valamikori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg.

Ő Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt,

neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet református lett. A tágas, boltíves, több mint két méter magas kriptában második feleségével, Bethlen Zsófiával helyezték örök nyugalomra. Első felesége Lázár János özvegye, Safarith Krisztina volt, akinek révén megalapozta vagyonát.

? Kiss Gábor

A helyszínen sikerült elkülöníteni két felnőtt férfi, három felnőtt nő (egy idősebb, két fiatalabb) és öt gyermek (feltehetően a népes Lázár család korán elhunyt gyermekei) maradványait. A régészek elmondása szerint érdekesség, hogy az erdélyi kriptákban általában egy kis fülkén át juttatták be az elhunytat a kriptába, itt azonban rendes boltíves, már már meseszerű ajtónyílás volt. Bár a kripta emberek által érintetlen volt, az idők során befolyt víz jelentős károkat okozott.

Ennek ellenére a koporsók famaradványai, a szegek, az emberi csontok mellett

sikerült megtalálni Bethlen Zsófia karikagyűrűjét,

egy arany ruhadíszt, továbbá egy fejes gyűrűt családi szimbólummal és két türkiz köves gyűrűt. Több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták – ez értékes információkkal egészítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet.

? Kiss Gábor

A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne.

További részletekről és a jövőbeli tervekről az egyházkerület honlapján olvashat.