Statisztika: a románok keveset dolgoznak, viszont imádják a nyugdíjat

Ez a kényelmetlen dolog a statisztikákban. Néha olyan dolgokról tájékoztatnak, melyektől az ember nehezen tudja elmondani, amit Csipike: Fel a fejjel, ki a mellel… satöbbi. Viszont az is van a statisztikákkal, hogy a mindennapi valóság árnyalataival képtelen dolgozni.

És akkor lássuk: az Eurostat vonatkozó statisztikája szerint az aktív (értsd, munkás) élet időszaka több mint két és fél évvel csökkent Romániában, 2000 és 2018 között. Magyarán:

a nép átlag két és fél évvel kevesebb időt tölt a munka verejtékes mezején.

Kevesebbet dolgozik, na. Ami, ugye, pont fordítva kéne legyen, főleg egy olyan, örökké fejlődő országban, mint Románia.

Tessék, még egy szám: tavaly a román dolgozó nép átlag 33,5 éven át dolgozott. Hű, ez most sok, vagy kevés? Az uniós átlag 36,2 év. Szóval kevés. Az uniósok, akik, ugye, hátra kéne dőljenek (elvileg), mert nekik jobban megy, dolgoznak, mint a güzü. Nálunkfele? Haddel, majd csak lesz valahogy. Addig is, menjünk nyugdíjba. Mert az aktív idő csökkenése elsősorban ezt jelenti: a dolgozók nyugdíjba vonulnak, távol az elvadult munkamezőtől.

És vannak itt még számok, amelyek elég sokatmondóak. A 21. század elején bizony nem így állt a dolog. Akkoriban a román nép átleg 36 évet töltött a „mókuskerékben”, míg az uniós átlag 32,9 év volt. Ja, ez az „ellustulási” folyamat annak ellenére lezajlott, hogy 2015-ben emeltek egyet a nyugdíjkorhatáron (férfiak – 65 év nők – 63 év). Talán a 21. századi remek romániai kormányzás lehet ennek az oka? A lényeg:

a 2000-ben elfoglalt előkelő ötödik hely után most az uniós országok sereghajtója lett a mioritikus haza.

Ja, még egy rossz hír: a statisztika szerint Románia az EU egyetlen olyan országa, ahol az aktív munkaidőszak csökkent 2000-hez képest. Nézzük a szomszédaink vonatkozó adatait: 2000-hez képest Magyarországon 6,4 évvel nőtt az aktív munkaidőszak (hahó, ez első hely a keleti kisblokkban), második Szlovákia (4,3 év), harmadik Bulgária (4,1 év), utána Csehország (2,7 év) és Lengyelország (2,4 év).

Hogy ez miért baj? Ordítóan egyszerű.

Ha kevesebbet dolgozik a nép, csökken az életszínvonal, jön a szegénység, ja, és a nyugdíj is. A másik oldalon, az államkincstár sem lesz tömöttebb tőle.

Egyes szakértők viszont azt mondják, hogy az Eurostat adatai nem olyan nagyon pontosak. Miért? Mert például a vállalkozók valószínűleg nem kerültek bele az Eurostat mérésébe. És ők aztán húznak, mint a ló. Meg elég sokan is vannak. Aztán ott van azoknak a fiataloknak az egyre gyarapodó serege, akik otthonról dolgoznak, szerzői jogi vagy együttműködési szerződések alapján, különösen az IT-iparban, és ők sem látszanak a statisztikában. Végül pedig ott vannak a szociális segélyezettek, akik feketén dolgoznak és nem fizetnek adót.

Hát így állunk. Lehet, hogy nem olyan rosszul, ahogy az Eurostat huhogó számai sugallják. De azért olyan jól sem. Még csehül sem, a szólást parafrazálva.