// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Románia és Magyarország is sokallja az EU által vásárolt koronavírus-oltásokat, módosítást kérnek

// HIRDETÉS

Több más közép- és kelet-európai tagállammal együtt.

Míg tavaly az év elején még az volt az EU-tagállamok zömében a probléma, hogy nincs elegendő koronavírus elleni vakcina, most több tagállam is sokallja az Európai Bizottság által megvásárolt, illetve lekötött vakcinamennyiséget.

Hétfőn derült ki, hogy tíz közép-, illetve kelet-európai tagállam – Románia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Szlovénia – lengyel kezdeményezésre levelet küldtek Sztella Kiriakídisznek, az Európai Bizottság egészségügyi biztosának, amelyben a vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződések újratárgyalását kérik, arra hivatkozva, hogy

túl sok az oltóanyag, a kifizetésük pedig megterheli az állami költségvetéseket.

A levelet aláíró országok szerint a szállításokat le kell állítani abban az esetben, ha már nem indokolják egészség- és járványügyi okok az újabb oltóanyagok beszerzését.

Emellett azt is szeretnék lehetővé tenni, hogy az eredetileg megrendelt mennyiségnél kevesebbet szállítsanak, hogy annyi vakcina álljon rendelkezésre, amennyire valóban igény mutatkozik.

Az Európai Bizottság mintegy 4,2 milliárd dózisnyi oltóanyagot kötött le, ez majdnem a tízszerese az EU lakosságának.

Ezért aztán annak ellenére, hogy a pandémia visszahúzódóban van, a szerződések értelmében a gyártóknak továbbra is le kell szállítaniuk a lekötött mennyiséget, ami jócskán meghaladja a tagállamok szükségleteit.

A levélben azt is megemlítik, hogy egyes gyártók olyan vakcinákat szállítanak, amelyeknek túlságosan közeli a lejárati ideje.

Garanciákat is kérnek a gyártóktól arra, hogy az oltásaik a legújabb vírusmutációk ellen is védjenek, és azt szeretnék, hogy az egészségügyi vészhelyzetekre való gyors reagálásért felelős uniós hatóság megvásárolhassa a fel nem használt oltóanyagokat, hogy koordinált formában adományozhassák tovább más országoknak.

Románia a 2022-2023-as időszakra mintegy

105 millió adagnyi koronavírus elleni oltóanyagot vásárolt vagy kötött le

a közös EU-s beszerzés részeként.

Ez elegendő arra, hogy a mintegy 18 millió jogosult négy adagnyi oltást kapjon szükség esetén, illetve pótolja a lejáró szavatosságú vakcinákat, illetve azokat, amelyeket azért kellett kidobni, mert a megkezdett fiolákból nem fogyott el az összes vakcina.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS