Románia az illiberális demokráciától és Oroszországtól tart, a korrupcióval alig foglalkozik

Ahhoz képest, hogy Klaus Ionapotchivanoc Iohannis a korrupció elleni könyörtelen fellépés ígéretével nyert választásokat, az utóbbi időszakban, mintha elhanyagolta volna a közpénz-harácsolás elleni küzdelmet. Ezt az Európai Bizottság is szóvá tette a legutóbb közzétett MCV-jelentésében. Igaz, Románia 2007-es EU-csatlakozásakor elindított Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus folyamatosan elmarasztalja az országot az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem kapcsán, de a 2019-es jelentés szerint a korábbi évekhez képest is visszalépés történt ezen a téren. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységi mérlege rendkívül szegényes, nagy korrupciós ügyeket egyáltalán nem sikerült felgöngyölíteni az ügyészeknek.

A 2015-ös nemzetvédelmi stratégia kiemelten foglalkozott az ország jövőjét leginkább veszélyeztető korrupció jelenségével, ebben a kontextusban még inkább feltűnő, hogy az új nemzetvédelmi stratégia, mely a 2020-2024-es időszakra vonatkozik, alig tesz említést róla. A Klaus Iohannis államfő irányításával készült dokumentumot a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) már elfogadta, és hamarosan a parlament elé kerül. A korrupció szót a 146-os cikkely említi először, akkor is csak egy hosszabb felsorolásban.

A legnagyobb különbség emellett az, hogy az új nemzetvédelmi stratégia teljesen kizárja a titkosszolgálatokat a korrupció elleni küzdelemből, ami azzal áll összefüggésben, hogy pár éve alkotmányellenesnek ítélték a korrupciós nyomozati eljárások során végzett lehallgatásokat, és ez a feje tetejére állította az igazságszolgáltatást, illetve megnyirbálta a titkosszolgálatok jogkörét.

Az is újdonság, hogy először foglalták a nemzetbiztonsági kockázatok közé az „úgynevezett illiberális kísértést”. Az utóbbi években Kelet-Európában érzékelhető jelenség továbbra is regionális veszélyt jelent – jelenti ki a dokumentum. Bár konkrétan Magyarország nevét nem említik, az illiberális demokrácia fogalmát Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde emelte be a köztudatba.

A nemzetvédelmi stratégia az előzőhöz hasonlóan kiemeli az Oroszországgal összefüggésbe hozható fenyegetéseket, emellett megemlíti a kiberbűnözést, a terrorizmust, a keleti szomszédságban előidézett instabilitást, Moldova Köztársaság esetleges eltávolodását a nyugati irányvonaltól, stb.

A dokumentum egyértelművé teszi, hogy Románia külpolitikája és nemzetbiztonsága továbbra is az Európai Unióval, a NATO-val és az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott partneri kapcsolatokra épül.

Iohannis egyébként korábban kifejtette, hogy az ország új védelmi stratégiáját a világjárvány közepette dolgozták ki, olyan időszakban, amikor világszinten megváltoztak a hatalmi viszonyok, ami csak fokozza a nemzetközi biztonsági környezet kiszámíthatatlanságát. A hasonló válsághelyzetek minél jobb kezelése érdekében több területen, az egészségügy, a közrend, az oktatási rendszer, a közszolgáltatások és főleg a gazdaság ellenállóképessége terén is szükség van komoly nemzetvédelmi intézkedésekre.