// 2026. november 7., szombat // Rezso

Óriási összegeket vesznek ki a zsebünkből a patikák, és ezt a naivitásunknak is köszönhetik

// HIRDETÉS

Az öngyógyszerezés csak a betegeknek ártalmas, a gyógyszeriparnak nagyon is jövedelmező.

Nem kell ahhoz különösebb gazdasági elemzéseket olvasni, hogy tudjuk, manapság a gyógyszeripar az egyik legbiztosabb lábon álló ágazat Romániában (és nem csak). Jól látszik ez abból, hogy a belvárosi ingatlanok méregdrága bérleti díja vagy a főműsoridőben vásárolt borsos reklámidők sem gátolják meg az ágazatot abban, hogy a nagyvárosokban minden második üzlethelyiség patika legyen, illetve minden második reklám valamilyen gyógyszert akarjon rátukmálni a nézőre.

De ha a hétköznapi tapasztalat nem lenne elég, akkor itt van egy elemzés, mely bizonyítja, soha nem ment még olyan jól a romániai gyógyszertáraknak, mint manapság. A téli ünnepek ideje alatt nőtt a kereslet a csodaszereknek hitt pirulák iránt – a december mindig is csúcsidőszaknak számít a mértéktelen evészet-ivászat miatt –, és az influenzaszezon még csak most következik. Az előrejelzések szerint január végén-február elején várható a megfázások csúcsidőszaka, és erre a gyógyszertárak is javában készülnek már, nemcsak a készletek feltöltésével, hanem reklámokkal is. Továbbra is számolnak azzal, hogy a betegek mindenféle tájékoztató kampány ellenére hajlamosak az öngyógyszerezésre, vagyis ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának, inkább saját belátásuk szerint, vagy a reklámok nyomásának engedve kezdenek el szedni valamilyen vény nélkül kapható gyógyszert.

A Frames elemzése szerint a romániai gyógyszertárak rekordbevétellel kezdték az új esztendőt. A tevékenységi kód alapján több mint négyezerre becsült gyógyszerkereskedés összbevétele 2019-ben átlépte a 20 milliárd lejt, ami 1 milliárddal több, mint amennyi 2018-ban volt. 2010-hez képest az ágazat összbevétele megkétszereződött, amit az öngyógyszerezés szélesebb körben való elterjedésével magyaráznak. Az elmúlt egy évben egyébként csökkent a patikák száma, de ez csak azt jelenti, hogy konszolidálódtak a nagy patikahálózatok, melyek kiszorították a piacról a kisebb gyógyszertárakat.

Jelenleg a gyógyszertárak közel 40 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ami 13 ezerrel több, mint tíz évvel ezelőtt. A legnagyobb gyógyszertár-lánc Romániában: a Sensiblu, a S.I.E.P.C.O.F.A.R és a Help Net Farma SA. Érdekes adat még, hogy a legtöbb gyógyszertár Bukarest (384), Bihar (239), Argeş (230), Dolj (207), Kolozs (187) megyékben található, míg a legkevesebb Hargita (60), Giurgiu (36), Tulcea (36) és Krassó-Szörény (41) megyékben.

A tanulmány arra is kitér, hogy a nagy gyógyszertárak nagy átalakulási folyamat előtt állnak, melynek előjele, hogy egyre inkább szélesítik az általuk kínált termékek palettáját. Már nemcsak gyógyszereket, hanem kozmetikumokat, tisztálkodószereket, természetgyógyászati cikkeket, orvosi eszközöket, sőt élelmiszereket és játékokat is kínálnak. Céljuk, hogy hűséges ügyfélkört alakítsanak ki, ezért hűségkártyákkal, mobilalkalmazásokkal, orvosi vagy kozmetikai szolgáltatásokkal is nyomulnak, és ez a jövőben csak fokozódni fog.

Lassan a mindennapi gyógyszerünk mellett a mindennapi kenyerünket is patikákban fogjuk megvásárolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS