Pár mellbevágó következtetést máris levont a népszámlásról a statisztikai intézet

Nem kérdés, hogy a magyar közösség szempontjából az idei népszámlálás legnagyobb kérdése, hogy mennyien vallották magyarnak magukat: a cenzus magyar nyelvű kampányának koordinátorai akkor tekintik sikeresnek, ha a nyilvántartásba vett romániai magyarok száma 1,1 és 1,2 millió között lesz, és az etnikumukról nyilatkozók körében a magyarok számaránya viszonylag stabil marad. Bár az elsődleges eredmények csak decemberben várhatók, a statisztikai intézet elnöke, Tudorel Andrei már most levont néhány fontos következtetést, mely mindenkit egyformán érint, aki ebben az országban él, nemzetiségtől, felekezettől, vagyoni helyzettől függetlenül.

Úgy tűnik, hogy Romániában élő lakosság száma tíz év alatt egymillióval csökkent: míg 2011-ben 20,12 millióan voltunk az országban, jelenleg 19 millióan lehetünk. Az összességében elégedett Tudorel Andrei elismerte, hogy az adatok borúlátásra adnak okot Románia demográfiai változásairól, hiszen jelentős egyensúlytalanság mutatkozik a nyugdíjasok és munkaképes lakosság tekintetében, és ez a korpiramison is meglátszik. Az évek során folyamatosan romlott a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjból részesülők aránya, 2020-ban 143 nyugdíjasra mintegy 100 kiskorú (15 év alatti) jutott.

Hová tűntek honfitársaink? Sokat mondó adat, hogy jelenleg 4 millióra saccolják a külföldön élő román állampolgárok számát. A megyeszékhelyek is vonzzák a szomszédos települések lakóit, így a vidék fokozatos elnéptelenedésének lehetünk szemtanúi. Hatszázezer másodlagos lakóhely üresen áll, és még a statisztikusok is keresik erre a magyarázatot. Az is megállapítható, hogy a lakosság 46 százaléka falun él.

A mostani népszámlálásból körülbelül a lakosság 5 százaléka maradhatott ki, pedig idén először a kérdőívek online kitöltésére is lehetőség volt. A hatóságok előzetesen arra számítottak, mintegy a lakosság mintegy 35 százaléka fog online válaszolni a kérdésekre, végül sikerült elérni a 47 százalékot.