// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Övön aluli ütés: azt kéri a nép ügyvédje a Covid-kórházaktól, hogy igazolják, nem kínozták a betegeket

// HIRDETÉS

Az egészségügyi miniszter kiakadt, hogy hogyan hozhatja bárki is összefüggésbe a gyógyítást a kínzással, a kórházat a börtönnel.

Meglepő levéllel kereste meg a napokban a koronavírusos áldozatokat ápoló kórházakat a nép ügyvédje nevében Raluca Ecaterina Andronescu, az intézmény helyettes vezetője. Ebben tájékoztatják a kórházigazgatókat, hogy a kínzás elleni nemzeti megelőző mechanizmus értelmében megvizsgálják, hogy sérültek-e a koronavírusos személyek jogai a „fogva tartási helyükön”, vagyis a kórházakban.

Tíz nap haladékot adtak arra, hogy a kórházak vezetői elektronikus formában küldjenek el számukra egy sor dokumentumot a páciensek személyes adatairól és kezelésükről, helyezzenek el tájékoztató táblákat a kórházakban arról, hogy ezeket az intézményeket a népbiztos felügyeli a kínzás elleni nemzeti megelőző mechanizmus keretében. Azt is kérik, hogy szórólapokon értesítsék a betegeket: a nép ügyvédje honlapján elérhető egy kérdőív, melyben beszámolhatnak a kórházi tapasztalatokról.

Nelu Tătaru egészségügyi miniszter érthető módon kiakadt a nép ügyvédje megkeresésén. Mint mondta, sebészként nem érti, hogyan lehet a kórházakat fogvatartási intézményekkel, illetve a gyógyítást a kínzással összemosni. Hogyan lehet az orvosokat, akik három hónapja küzdenek a járvánnyal, miközben életeket mentenek, ilyen vizsgálatnak alávetni. Tárcavezetőként viszont először is ellenőrizni fogja, hogy milyen jogi alapon kérhetett ilyesmit a nép ügyvédje, mert nem tartja normális dolognak, hogy egy ilyen nehéz helyzetben fogvatartási helyként stigmatizálják a kórházakat.

A szakminiszter azt állítja, hogy senkit nem ért agresszió a kórházakban, egyedül arra volt példa, hogy a tünetmentes páciensek kérték, hogy engedjék ki őket.

A nép ügyvédje az 1997/35-ös számú törvény alapján arra hivatott, hogy megvizsgálja és intézkedjen minden olyan esetben, amikor köztisztviselők, helyi hatóságok, közintézmények vagy az ezek alárendeltségébe tartozó hatóságok megsértik az emberi szabadságjogokat. Erre a törvényre hivatkozva fordultak a kórházakhoz, melyeket arra is emlékeztetnek, hogy Románia is aláírta az ENSZ kínzásról és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezményét (OPCAT), így ez is feljogosítja őket arra, hogy ellenőrizzék, történtek-e jogsértések.

Ettől függetlenül övön aluli ütés ez a kórházaknak, az orvosoknak és mindenkinek, aki a járvány ellen küzd Romániában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS