// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ötezer euró kártérítést kap egy tüntető, mert meg merték büntetni csendháborításért

// HIRDETÉS

Strasbourg szerint a román csendőrök a szólásszabadsághoz való jogában korlátozták, amikor csendháborításért megbüntették az illetőt.

Ha esetleg megbüntetnék csendháborításért, mert éjszaka ordítozott egy tüntetésen, vegyen példát erről a bukaresti férfiról, és bátran forduljon az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Igaz, hogy évekbe telhet, míg Strasbourg dönt az ügyében, de úgy tűnik, megéri kivárni. Mircea Chiţic nyolc évet várt az ítéletre, de megérte neki: 5 ezer euró kártérítésre lett jogosult. Bár időközben a csendőrök visszavonták és figyelmeztetésre módosították a büntetését, nem tágított, Strasbourgig vitte az ügyet, mert sérült a szólásszabadsághoz való joga.

A férfit egy 2012. január 15-én szervezett kormányellenes tüntetésen büntették meg, mert éjszaka az aktuális kormányzás elleni jelszavakat kiabált, a csendőrök szerint zavarva ezzel azoknak a nyugalmát, akik abban az órában már aludtak. A csend őrei először 200 lejre büntették, de miután a bíróság elé került az ügy, figyelmeztetésre módosították a bírságot. Ez nem volt elég Chiţicnek, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságán tett panaszt, mert korlátozták a szabad véleménynyílvánításhoz való jogát.

Strasbourg nemrég hozta meg az ítéletét, melyben elmarasztalta Romániát. Arra alapozták döntésüket, hogy Chiţic kormányellenes jelszavakat skandált, és konkrétan a regnáló hatalom képviselőivel szembeni kritikáit fogalmazta meg. A román hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy sértő, gyűlöletkeltő vagy erőszakot szító szlogeneket kiabált volna a tüntető. Az ítéletben megjegyzik, hogy ha így is lett volna, egy politikusnak jobban kell tűrnie a kritikát, mint egy átlagos magánszemélynek.

Az európai bírák az ítéletben azért is megrótták a román hatóságokat, mert csendháborításért büntetik meg a tüntetőket. Ennek törvényi alapja az, hogy a csendőrséghez lakossági panasznak kell érkeznie a tüntetők éjszakai kiabálására, azonban Mircea Chiţic esetében ez nem történt meg. Az sem enyhített az ügy strasbourgi megítélésén, hogy a csendőrök később visszavonták a büntetést. Szerintük bármilyen enyhe büntetésről is legyen szó, a politikai nézetek kinyilvánításának korlátozása negatív hatással van a társadalmi vitákra. Románia egyébként három hónapot kapott arra, hogy kifizesse az 5 ezer eurót a károsult tüntetőnek.

Ha már csendháborításról esett szó, irtó kíváncsiak lennénk, hogy ha ilyen sok kártérítést kap egy tüntető azért, mert sérült a szabad véleménynyilvánításához való joga, akkor mennyi kártérítést kaphatnának azok a lakosok, akiknek a nyugodt éjszakai pihenéshez való joga sérül mondjuk egy tüntetés vagy  az Untold idején…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS