// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Orbanék csak odaadnák Verespatakot az UNESCO-nak, de ha nem iparkodnak, kifutnak a határidőből

// HIRDETÉS

A világörökségi listára való felterjesztést annak idején a PSD vonta vissza.

A PNL-kormány támogatja Verespatak felvételét az UNESCO világörökségi listájára, az ottani arany után ácsingózó kanadai Gabriel Resources vállalatnak pedig csucsu.

Ludovic Orban kedden felszólította a művelődési minisztériumot és egyéb érintett intézményeket, vizsgálják meg a 2018-ban a PSD által elakasztott folyamat folytatásának lehetőségeit.

Közben a román építész kamara hivatalos átiratban szólította fel a kormányt a folyamat újrakezdésére. Szerintük az UNESCO-bizottságnak a szabályok szerint a 2018 nyarától számított három év áll rendelkezésére a pályázat elbírálására, a folyamat újrafelvételéhez viszont a kulturális tárca újratárgyalási kérelme szükséges, amelynek leadási határideje január 31-én lejár.

A Fehér megyei település, annak épített öröksége és az ottani római kori aranybányák világörökségi listára való felvételéhez szükséges pályázatot még a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Șuteu nyújtotta be mandátuma utolsó napján. Az őket váltó PSD-kormány azonban megakasztotta a folyamatot, arra hivatkozva, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel Romániától, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását.

Akkor a Mentsétek meg Verespatakot szervezet nemzetközi jogászokat kérdezett meg az üggyel kapcsolatban, akik szerint, a felvétel a világörökségi listára nem befolyásolná a pert, mert abban csak azokat a döntéseket veszik figyelembe, amelyeket a per megindítása előtt hoztak a felek.

A PSD-s fejesek azonban suttyomban kaphattak pár ígéretet holmi busás kenőpénzekről, mert a Dăncilă-kormány a közfelháborodás és a tüntetések dacára is a folyamat felfüggesztését kérte, a 2018-as bahreini UNESCO-találkozón pedig Azerbajdzsán indítványa is segített abban, hogy félretegyék a pályázatot, az ottani küldöttek ugyanis felhívták a figyelmet, hogy nem lehet a világörökség része egy település vagy régió, ha az ország, amelynek területén fekszik, ebbe nem egyezik bele.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS