// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Nemzetárulás! Asztalos Csaba mondjon le! Az RMDSZ is szégyellheti magát! – kiáltja az EMNP és az MPP

// HIRDETÉS

A két párt vezetői kiakadtak azon, hogy egyes magyar politikusok is a ditróiakat támadták ahelyett, hogy a közösséget védték volna.

Dühében lemondásra szólította fel Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét az Erdélyi Magyar Szövetség, miután az általa vezetett testület hivatalból indított eljárást a gyergyóditrói pékségben alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások ügyében.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) alkotta szövetség közleményében

érthetetlennek nevezte a diszkriminációellenes tanács lépését, amely szerintük „tovább rontja a magyar közösség megítélését”.

A szövetségnek az sem tetszett, hogy Asztalosnak „a magyar kormányt is sikerült az ügybe belerángatnia azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette, a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja”.

„Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás”

– üzeni Asztalosnak a Néppárt és az MPP szövetsége.

A közlemény aláírói – a két pártelnök, Csomortányi István és Mezei János – egyébként meg vannak győződve arról, hogy

a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösségnek a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye,

és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé.

Szégyenletesnek nevezik továbbá, hogy az RMDSZ több politikusa is a ditróiakra támadt, holott „a közösség védelme lett volna a feladatuk”.

Az Erdélyi Magyar Szövetség szerint

érthetetlen, hogy Kelemen Hunor és Markó Béla a ditróiak egy részét teszi felelőssé a történtek miatt,

de sokatmondónak nevezik azt is, hogy a „mindenhol kényszeresen jelenlévő és a reflektorfényt kereső" Borboly Csaba a múlt szombati falugyűlést kihagyta, hogy inkább egy másik község disznótoros fesztiválján szerepeljen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS