Nem mindenhol maradhatnak a járvány idejére felvett egészségügyi alkalmazottak, pedig krónikus munkaerőhiány van

A pandémia okozta vészhelyzet közepette, amikor hirtelen húsba vágóvá vált, hogy nincs annyi szakdolgozó az állami egészségügyi ellátórendszerben, amennyi képes lenne megfelelően ellátni a betegeket, a járványvédelmi intézkedésekről szóló 2020/55-ös törvény elfogadásával egy csapásra megoldották az évek óta tartó, krónikus problémát.

A kórházaknak lehetőségük volt a működés biztosításához szükséges létszámra felkerekíteni az alkalmazottak számát, a megyei közegészségügyi igazgatóságok pedig felvehettek a fertőzöttek nyilvántartásában, az epidemiológiai vizsgálatokban, a kapcsolattartásban segédkező személyzetet.

De mi lesz, ha megszűnik a különleges jogrend, és lejárnak a meghatározott időre szóló munkaszerződések? – aggódtak már a tavaly is, többször is emlékeztetve a kormányt, bajban lesznek, ha ezeket az alkalmazottakat el kell küldeniük. Erre Alexandru Rafila egészségügyi miniszter augusztusban bejelentette, hogy továbbra is a rendszer alkalmazottai maradhatnak, sőt nemrég törvényt is alkottak, mely egy versenyvizsga sikeres teljesítéséhez köti az új munkaszerződés megkötését.

A pandémiás veszélyhelyzet elmúlt, a munkaszerződések lejártak (vagy járnak le), egyes kórházak pedig azzal szembesülnek, hogy a kormány az ígéretek ellenére nem biztosítja a járvány idejére felvett szakdolgozók bérét, ezt a terhet a helyi önkormányzatok nyakába varrja. A tisztázatlan kifizetések miatt van, ahol megszervezték a versenyvizsgát, van ahol nem.

A nagyenyedi kórház udvarán például csütörtökön 67 dolgozó tiltakozott, akiknek június 6-án jár le a szerződésük. Nehezményezik, hogy míg a pandémia legkeményebb időszakában állták a sarat, most az utcára tennék őket, holott a törvény lehetővé teszi, hogy továbbra is dolgozzanak.

Mindenesetre a kórháznak szüksége van rájuk: akkora az emberhiány, hogy a munkaviszonyuk megszűnése esetén egy harmincágyas kórházi részlegre egyetlen asszisztens fog jutni a délutáni műszakokban. Sokan az elmúlt két évben továbbképezték magukat, bízva a miniszteri ígéretben és a versenyvizsga sikeres teljesítésében. Kár lenne őket elbocsátani, főleg, hogy bármikor újra szükség lehet a munkájukra – foglalható össze a tiltakozó kórházi munkaközösség álláspontja.

A veszélyhelyzetet március 8-án oldották fel Romániában, a meghatározott időre felvett közegészségügyi alkalmazottak szerződését akkor 90 nappal hosszabbították meg.