Senki ne kísérletezzen magán kutyáknak szánt féreghajtóval, ha elkapta a koronavírust!
Még akkor sem, ha Gigi Becali biztatja erre, vagy elhiszi azt, hogy a 3 Sud Est énekese ettől gyógyult ki a fertőzésből.
Amióta a koronavírus-járvány tart, időnként felbukkan egy-egy álhír, miszerint létezik valamilyen csodaszer, amely elmulasztja a fertőzést, csak a gyógyszermaffia, Bill Gates, a WHO, illetve a globalista vállalati és politikai elit együttesen nem akarja, hogy az emberek tudjanak róla. Most éppen az állatgyógyászatban alkalmazott parazitaellenes szereket, konkrétan az ivermectin nevű vegyületet tartalmazó gyógyszereket kiáltották ki csodaszernek, mire az emberek megrohamozták az állatpatikákat és a webáruházakat, hogy felvásárolják az ivermectint tartalmazó készítményeket.
Az ivermectin körüli hisztéria Amerikából indult, ahol egyes kutatók szerint a szert sikeresen alkalmazták, és csak az engedélyezés lassú folyamata miatt nem lehet tömegesen használni, mások szerint viszont az engedélyek nélküli bevetése egyet jelent az emberkísérlettel. A súlyos mellékhatásokat okozó állatgyógyszer a paraziták specifikus idegrendszeri elemeit támadja, így
az ember idegrendszerét is károsíthatja, akár vakulást is okozhat –
figyelmeztetnek a gyógyszer ellenzői.
Romániában már decemberben témává vált az ivermectin, de csak mostanában alakult ki
">hisztéria körülötte, miután a hülyeségre igencsak fogékony Antena 3 hírcsatorna egyik műsorában egy Las Vegasban élő román orvos azt állította, hogy a szert már régóta alkalmazzák a környezetében.
Alexandru Rafila mikrobiológus, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője tőle szokatlan hangnemben reagált minderre, mondván, az orvosi etikával összeegyeztethetetlenen egy engedély nélküli gyógyszer használatára biztatni az embereket (egyébként az USA-ban sem engedélyezett a használata). Éppen ennek az ellenkezőjére van most szükség,
nehogy az emberek tömegesen elkezdjék szedni a féreghajtókat.
Máris megélénkült a kereslet a ivermectin iránt, különösen azóta, hogy Gigi Becali csodaszerként kezdte el reklámozni, melyet a saját klinikáján is alkalmaznak, ugyanakkor állítólag a 90-es években népszerű 3 Sud Est popegyüttes egyik tagja is ettől gyógyult meg. Orvosai egyébként cáfolták, hogy ezzel a szerrel kezelték volna.
Orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakértői is azzal próbálják megfékezni a veszélyes jelenséget, hogy figyelmeztetik a lakosságot: nem kellene hitelt adni minden, a közösségi oldalakon szenzációként tálalt hírnek. Amíg a klinikai tesztelések nem zárulnak le, és az Európai Gyógyszerügynökség nem dönt arról, hogy emberi használatra alkalmas a gyógyszer, addig
kizárólag csak állatok kezelésére engedélyezett.
Kivételt képez egy emberi használatra szánt kenőcs.
Az ivermectint elviekben nem is lenne szabad vény nélkül árusítani, de már most megjelentek a webáruházakban azok, akik meglátták a pénzkereseti lehetőséget a gyógyszerben, és csillagászati összeget kérnek el egy doboz 30 lej körüli féreghajtóért.
Az Ivermectin hatásmechanizmusát és gyógyszerként történő alkalmazásának veszélyeit a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja évtizedek óta vizsgálja, és meggyőződésük, hogy a szer teljesen alkalmatlan, sőt, kifejezetten veszélyes a koronavírus kezelésére.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
