// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Nagyjából tízezer, jórészt ázsiai vendégmunkás dolgozik a vendéglátásban, de még több kéne

// HIRDETÉS

Akkora a hiány, hogy további negyvenezernek lenne biztos munkahelye a vendéglátóiparban.

Talán meglepően hangzik, de akadnak olyan külföldiek, akik számára Románia a maga bérszintjével és munkakörülményeivel mégis vonzó célpont: például csak a vendéglátásban nagyjából tízezer Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozik.

Ezt maga Ion Biriş, a vendéglátósokat tömörítő HORA érdekképviselet elnöke mondta el.

Az elnök szerint a mintegy tízezer külföldi zöme ázsiai:

Nepálból Vietnamból és Srí Lankáról érkeztek,

hogy a vendéglők konyháin, pincérként, vagy szállodai alkalmazottként tevékenykedjenek.

A nagy többség például a nagy szállodaláncok bukaresti hoteleiben dolgozik, de más nagyvárosokba is bőven jut belőlük.

A keresetük amúgy átlagosnak nevezhető: havi 6-700 eurót kapnak, azonban ennél többe kerülnek, mivel

rendszerint a szállásuk költségeit is a munkáltató állja.

Ráadásul az is több ezer euróba kerül, hogy legális körülmények között az országba utaztassák őket, hogy hivatalosan munkát vállalhassanak.

A vendéglátósok képviselője egyébként arra panaszkodik, hogy a hatályos jogszabályok nem védik őket kellőképpen: a drága pénzért Ázsiából Európába hozott munkaerő bármikor faképnél hagyhatja eredeti munkaadóját, ha mástól jobb állásajánlatot kap. Ezért azt szeretnék, ha lehetővé tennék, hogy az új munkáltató legalább az ideutaztatás költségeit kifizetné annak, aki először idehozta az EU-n kívüli munkaerőt.

Előfordulhat, hogy egyeseknek soknak tűnik a tízezer ázsiai vendégmunkás.

Nos, ők kapaszkodjanak meg: az illetékesek szerint ez édeskevés, a vendéglátóiparból ugyanis jelenleg mintegy 50 000 munkavállaló hiányzik, úgyhogy nagyon szeretnének még többet Romániába utaztatni.

És hogy hol vannak a romániai munkavállalók?

Nos, mint az köztudott, legalább négymillióan Nyugat-Európában dolgoznak vendégmunkásként.

A járvány épp a vendéglátóipart rángatta meg a legjobban, így az elmúlt másfél évben nagyon sokan hagyták ott az ágazatot. Sokan közülük szintén külföldre mentek.

A munkáltatók meg onnan pótolják őket, ahol van fölösleges, itt dolgozni hajlandó munkaerő.

Igaz, akár azt is érdemes lenne felvetni, hogy vajon némi bérnövelés nem tenné-e lehetővé, hogy a Nyugat-Európába távozottak legalább egy része hazatérjen munkát vállalni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS