Múzeumot hoztak létre a váradi szabadkőművesek épületében, csak egy szóval sem említik kik voltak ők

Sokáig elhanyagoltan állt a nagyváradi Rulikowski út elején egy épület, melyről csak a helytörténet szerelmesei tudták, hogy 1902-től benne működött az 1876-ban, szabadkőműves értelmiségiek által alapított László páholy. Amikor a turisztikai látványosságok gyarapítására ráálló önkormányzat bejelentette, hogy szabadkőműves múzeumot hoz létre benne, még arról volt szó, bemutatják majd az itt folyó tevékenységeket.

A héten ünnepélyes keretek között megnyitották a múzeumot, a beruházás páratlanságát méltató, és az önkormányzat munkáját agyon dicsérő beszédek kíséretében, majd körbevezették a sajtót az igényesen kialakított helyiségekben. Ekkor derült ki:

valójában történeti múzeum helyett egy kulturális kisajátítást kaptak a váradiak,

ahogy az Erdon.ro beszámolója is rámutat. A tárlat ugyanis ahelyett, hogy a helyi szabadkőművesek történetét dolgozná fel, kizárólag az egykoron Romániában működött szabadkőművességet mutatja be. Egy árva pannót sem szenteltek a László páholynak, holott éppen azért volt izgalmas a projekt, mert rekonstruálhatta volna az épület eredeti kialakítását, betekintést engedve a váradi szabadkőművesek titkos életébe.

Ehelyett az állandó kiállítás a román szabadkőművességre fókuszál, oklevelek, szertartáskönyvek, szabadkőműves jelek, szertartási kellékek bemutatásával. Megtekinthető a szabadkőműves szimbólumokkal díszített páholyterem, a főmester terme, az avatási inasszoba, és több más sajátos terem.

A Nagyváradi Szabadkőművesség Templomának elnevezett múzeum tárlatát a Romániai Szabadkőműves Nagypáholy és a Nemzeti Levéltár biztosította, míg a kiállított könyveket a Nemzeti Könyvtár és a megyei könyvtár bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A nagypáholy

egy templomot is berendezett a László páholy egykori szertartástermében.

Még a román sajtósok számára is feltűnt, hogy kifelejtették a képletből a nagyváradi szabadkőműveseket. Kérdésükre Angela Lupșea, az új múzeumot is üzemeltető Oradea Heritage Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány ügyvezető igazgatója azt válaszolta, hogy külön projekt mutatja majd be a László király páholyt. Azt is hozzátette, hogy az uniós projekt keretében nem is lehetett volna csak a váradi szabadkőművesek bemutatására koncentrálni, ennek konkrét okáról azonban már nem esett szó...