Mit tehet egy volt szállodai könyvelő a mentális egészségünkért járvány idején?

Az elmúlt egy év során a szakértők rendszeresen figyelmeztetnek a járvány okozta pszichés teher lehetséges következményeire, a fokozott szorongás és stressz egészségtani hatásaira. Bár a mentális zavar vagy a depresszió nem fertőzés útján terjed, egy évvel a koronavírus-járvány kirobbanása után már látható, hogy járványszerű mérteket ölt. Túl sok statisztika még nincs erről, a romániai helyzetről még kevesebbet tudunk, de a rendelkezésre álló adatok aggasztóak.

Egy nemzetközi tanulmány szerint a romániai állampolgárok 42%-a panaszkodik a pandémia okozta megnövekedett stresszre, a válaszadók egynegyede ingerlékenyebb a megszokottnál. Mindkét állapot a nőket és a fiatal felnőtteket veszélyezteti a leginkább.

Mit tehet az a személy ma Romániában, akit felemészt a pszichológiai nyomás?

Ha van pénze, akkor a legegyszerűbb felkeresni egy pszichológust vagy pszichiátert, ha nincs pénze, akkor megpróbálkozhat a családorvosán keresztül küldőpapírt szerezni egy pszichiáterhez, ugyanis egy 2014-es kormányhatározat lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosító pénztár fedezze a kezelést. A folyamatot egyáltalán nem könnyítik meg, a PressOne kísérleti jelleggel több helyen is próbálkozott, sehol nem kapott túl nagy bátorítást. Egy szorongó, stressztől vagy depressziótól szenvedő ember számára nagy kihívás leküzdeni az ezzel járó bürokráciát, ha egyáltalán lehetséges.

Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy segítse a járvány miatt negatív érzésekkel küzdő polgárokat?

Az önkéntes pszichológusok közreműködésével működtetett telefonos segélyszolgálaton kívül nem sokat. Ez a szolgáltatás is inkább a köz- és magánszféra közötti közreműködésnek köszönhető. A kormány, ha nagyon akarná, akkor segíthetne az elviekben a drogellenes harccal is „foglalkozó” Mentális Egészség Országos Központja bevonásával, mely egy, az egészségügyi minisztérium alá tartozó intézmény. Nem sokat lehetett eddig hallani a tevékenységéről, ami nem véletlen:

ugyanolyan kirakatintézmény, mint sok más egyéb hasonló pénznyelő központ.

A bukaresti oknyomozó portál kutakodásából kiderült, az intézményt jelenleg egy szállodai könyvelő vezeti – ő maradt az egyedüli a vezetőségből, aki maradt a volt igazgató nyugdíjba vonulása után. Egyetlen pszichológus-gyakornok dolgozik még a központban, főállású pszichológusra, pszichiáterre és szociális munkásra is szükség lenne, de egyelőre nem tervezik az üresedést betölteni, mert nincs rá pénz. A jelenlegi igazgatónak meg van kötve a keze: csak annyi pénzt kapnak, amennyi a meglévő alkalmazottak kifizetésére elegendő.

2021-re a tárca 2,6 millió lejt hagyott jóvá a központ működésére, ebből 460 ezer el a fizetésekre, 40 ezer lej a működésre és 2,1 millió lej a folyamatban lévő vissza nem térítendő pályázatok előfinanszírozására szolgál.

A minisztérium válaszából úgy tűnik, elégedett a mentális egészség megőrzéséért folytatott tevékenységével,

azzal dicsekszik, hogy még egy országos tájékoztató kampányt is kidolgoztak a koronavírus-járvány okozta stressz és szorongás leküzdésére.

A szakértők szerint a mentális egészséggel kapcsolatos ellátás teljes reformjára lenne szükség, hogy a pszichológiai szolgáltatásokat is fedezze az egészségbiztosító, ugyanakkor növelni kell a minőségi standardokat.

A pszichológiai társaság már tavaly felhívta a minisztérium figyelmét, hogy amíg az általános egészségügyi szolgáltatásokat sem finanszírozzák megfelelően, a mentális zavarokat ellátó rendszer sem tudja a feladatát ellátni.