Az ember kimenne a boltba tejért, és egy fordulóban, egy tűzfalról váratlanul lenéz rá Vlad Țepeș. Mindenféle plakátokról zömében középkorú, zömében kopasz, intimidáló tekintetű férfiak bámulnak rá, bámulnak bele a szatyrába, ahogy jön haza a boltból a tejjel. Hát minek nézik ezek az emberek az én tejemet? Miért bámulják a csökkentett zsírtartalmú joghurtomat a petrezselyemzöld és a csirkeszárny társaságában? Miért nem vehet az ember már egy zacskó rukkolát sem, hogy ezek ki ne figyelnék?

Miért bámul rám az a kurva Vlad Țepeș?!

Az ember persze soha nem lehet benne egészen biztos, hogy a világ válik egyre zajosabbá, vagy egyszerűen csak hozzá jut el egyre több zaj, amitől már nem tud csendre lelni. Minden választási kampány egyre primitívebbnek tetszik, de vajon azért, mert tényleg egyre primitívebb, mert a politikusok egyre primitívebbek, mert a választók egyre primitívebbek, vagy csak arról van szó, hogy az embernek egyszer csak elfogy a türelme az alacsony szellemi nívón, lassú tűzön párolt kampányszlogenektől.

Románia többet érdemel. Nekünk Románia az első. Építkezünk a ti megyétekben. Együtt győzni fogunk. Hopp egy Decebal, hopp egy kurva Ștefan cel Mare.

Miért vagyok én köteles ezeket a bamba arcokat nézni hónapokon keresztül,

miért kell eltűrnöm, hogy ezek a tejemet bámulják?

Vagy akkor már miért nem mennek le tényleg a legaljára, ha már úgyis a legrudimentálisabb választók szintjére kalibrálnak mindent? Szavazz rám: kockacukor. Válassz engem, és megdicsérem a frufrudat. Szép tej, ugye rám szavazol?

Még inkább felböffen a pacalcsorba, amikor az ember arra gondol, hogy ezek a remek kampányszlogenek, ezek a szétfolyt tükörtojásfejek mennyi pénzébe kerülnek. Az európai parlamenti választásokon induló jelöltek például fejenként 750 (!) minimálbért, 2,4 millió ropogós román lejt tapsolhatnak el arra, hogy egy újszülött-látogató hibbant nagynéni szintjén gügyögjék el a választónak: szavazz rám, riadt szemű!

Még egy mezei megyei tanácselnök-jelölt is elkótyavetyélhet a közösből 200 minimálbért, mintha azért nem kellett volna valakiknek 200 hónapig dolgoznia. Az több mint 16 és fél év. A fent említett 750 minimálbérért pedig 62,5 éven keresztül dolgozik egy kevéssé szerencsés állampolgár.

Magyarán, egy EP-képviselő-jelölt egy egész élet munkáját dobja ki a kampányablakon.

Nézd, ezt a hatalmas, duzzadó plakátot, a te pénzedből vettem. Szavazz rám.

És közben ott stíröli a tejemet, mint valami perverz.

És még csak nem is ez a baj. A baj az, hogy ezekben a kampányzajos időkben döbbenünk rá, hogy a politika sajnos az új vallás lett, nem a politikai meggyőződések mentén voksolnak a legtöbben, hanem hitbéli megfontolásból. Nincsenek már észérvek, okfejtések, jól kidolgozott választási programok, mert a populista politizálás kiokoskodta, hogyan kell, és milyen jól lehet az érzelmekre hatni unalmas gazdasági adatok ismételgetése helyett.

Nahát, te aztán jó kis románnak látszol, igazán összefolyt a nacionalista nyál a szánkban tőled – ugye az AUR-ra szavazol? Nézd csak, itt van egy Decebal, for no fucking reason.

Közben világszerte egyre inkább fanatizálódnak az emberek a permanens, vérre menő politikai kampányok hatására, nemcsak a magyarok, bár kétségtelen, hogy a magyarok ennek a jelenségnek az állatorvosi lovai. Az életnek egyre kevésbé lesz hétköznapi, nyugodt csöndje. Folyamatosan azt dörgölik az orrunk alá, hogy immár választani kell, ez így nem mehet tovább.

A másik oldallal végleg le kell számolnunk.

A 24. órában vagyunk. A körmünkre fog égni a gyertya. Nézd, itt egy Vlad Țepeș.

Mindenhol a szélsőségek erősödnek, jön fel a széljobb, a szélbal, teljesen mást mondanak, mégis ugyanúgy hülyeség minden szavuk. Kár, hogy azt is tudjuk, hogy a történelem ismétli önmagát. Hogy amikor ennyi indulat, gyűlölet, feszültség, ilyen éles szembefordulás van az oldalak közt, az mindig valami szörnyűséget vetít előre. És elnézve a 20. századot, én speciel nem vagyok nyugodt.

Mért nem lehet legalább érdekes tudnivalókat írni azokra a nyamvadt plakátokra a pénzünkön?

A polipoknak három szíve van. Szavazz ránk!

A testünkben 10-szer több baktérium található, mint sejt. Nicsak: Decebal.

A Szaturnuszon és a Jupiteren gyémánt-eső hullik.

Nálunk kampányeső.

El a kezekkel a tejünktől!