// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Miközben az áramszolgáltatók csillagászati nyereségeket érnek el, szabadulnának a lakossági fogyasztóktól

// HIRDETÉS

A tavalyihoz képest többszörösére nőttek a profitok, ám vannak olyan ügyfelek, akiket nem éri meg megtartani.

Bár az elmúlt évben az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt égbe szökött áramárak miatt a szolgáltatók rég nem látott profitot értek el, azért számukra sem minden fenékig tejföl: vannak olyan ügyfelek, akiket nem éri meg kiszolgálni, ezért igyekeznek tenni is azért, hogy ne is kelljen.

A beszámolók szerint egyre több lakossági fogyasztó szembesül azzal, hogy

áramszolgáltatója szeretne megszabadulni tőle.

A szakértők szerint az ok egyszerű: mivel a kormány ársapkát vezetett be a lakossági fogyasztók védelme érdekében, és egyes esetekben a beszerzési árat is limitálta, még úgy sem éri meg kiszolgálni őket, hogy az állam elvileg kompenzálja a lakossági és a piaci ár közötti különbözetet.

Ezért aztán trükköznek a szerződésekkel: fel ugyan nem mondhatják őket, de ha lejár a szerződésük egy lakossági ügyféllel, akkor nem kötelesek meghosszabbítani azt. Ehelyett arra próbálják rávenni őket, hogy válasszanak egy másik szolgáltatót, ahol kedvezőbbek az árak.

Csakhogy előfordul, hogy más szolgáltató sem kér belőlük.

Ilyenkor az ügyfelek automatikusan átkerülnek az állam által kijelölt, végső szolgáltatónak nevezett cégek valamelyikéhez – igaz, olyan cég is volt, amely kérte, hogy vegyék le erről a listáról.

Viszont az állam elvileg garantálja, hogy senki se maradjon szolgáltató nélkül.

Pedig hiába a lakossági ügyfelek miatti esetleges veszteség, a szolgáltatóknak nagyon megy a szekér: most épp az Electrica jelentett jókora profitot az idei év első kilenc hónapjára.

A cég 533,7 millió lejes nettó nyereségről számolt be, ami hihetetlen mértékű, 640,8 százalékos növekedés a tavalyi év ugyanazon időszakához képest.

És ennek egyébként az állam is örülhet, hiszen a cég 49 százalékban állami tulajdonban van.

Nem ez az egyetlen áramszolgáltató, amely nagyot kaszált idén: mi is megírtuk, hogy az állami tulajdonú, a cernavodai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica is több mint 200 százalékos profitnövekedést jelentett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS