Miért pont az iskolaorvosok terén lenne jó a helyzet Romániában?

Miközben nyakunkon a tanévkezdés, amelyet a koronavírus-járvány negyedik hulláma is súlyosbít, kiderült, hogy az iskolai egészségügyi személyzet enyhén szólva is hiányos.

Az országban összesen mintegy 7000 iskola működik, iskolaorvosból viszont csupán 680 van. Az egészségügyi asszisztensek terén valamivel jobb a helyzet, de azért nem jó: ők mintegy háromezren vannak.

És természetesen nem egyenletesen oszlanak el:

miközben van olyan megye, ahol nincs vagy alig van iskolai egészségügyi személyzet, olyanok is akadnak, amelyek jobban állnak az átlagnál.

Călăraşi megyében például egyetlen iskolaorvos sincs, de Giurgiuban is csak kettő tevékenykedik, míg Ialomiţa megyében csak négy.

A legjobban persze Bukarest áll 9 iskolaorvossal, de Kolozs és Bihar megye is a jobb helyek közé tartozik: előbbiben 30, utóbbiban 23 iskolai orvos rendel.

Erdély többi része azonban nem dicsekedhet: Maros megyében 16, Aradban 13, Szeben megyében pedig csupán 11 iskolaorvos tevékenykedik.

Az asszisztensek terén valamivel jobb a helyzet, de ők is főleg a nagyobb városokban dolgoznak, a vidéki iskolákba nemigen jut belőlük.

Pedig a járványhelyzet miatt nagy szükség lenne rájuk, hiszen nekik kellene a betegirányítást és a tesztelést végezniük.

Emellett csak kevés iskolai rendelőben lehet oltópontot létrehozni, mivel nem csupán az egészségügyi személyzet létszáma hiányos, hanem az infrastruktúra is: nincs nyomtató, amelyen a védettségi igazolványt ki lehetne nyomtatni, és hűtőszekrény sem, amelyben a vakcinát tárolhatnák.

A legjobban Bukarest és Kolozs megye áll, máshol mobil oltócsapatok járják az iskolákat majd, hogy beoltsák azokat a diákokat, akiknek a szülei igénylik.

Azon iskolákban, ahol se orvos, se asszisztens nincs, ki kell nevezni valakit az ott dolgozók közül a tanárok és diákok egészségi állapotának napi megfigyelésére.

Vagyis a soron következő tanév sem lesz egyszerű egészségügyi szempontból az iskolákban sem.