A nap Liuja: Shaoang. Az első magyar egyéni olimpiai érmet nyerte a téli olimpiákon (az előző nyolcat váltók és műkorcsolya-párosok szerezték), de azért lett harmadik a short-track férfi 1000 méteres számában, mert az első helyen célba érő bátyját szabálytalanság miatt kizárták. Liu Shaolin Sándort a célba éréskor Ren Zsi-vej próbálta kézzel-lábbal megelőzni, de a videózás után a magyart látták szabálytalannak és a második sárga lappal kizárták.

A nap főszereplője: a videóbíró. Szinte minden futamban voltak utólag kizárt és továbbjuttatott korcsolyázók, a Liu testvérek is köszönhettek ennek egy-egy továbbjutást a negyed-, illetve elődöntőben. Kínait valahogy egyet se zártak ki…

A nap új hokis felszerelése: a Covid-maszk. Hiába tesztelik naponta a sportolókat az olimpián, ha az eredmények nem érkeznek meg időben. A kanadai–orosz női hokimeccs előbb csúszott egy órát, mert késtek az oroszok eredményei, és végül a kanadaiak csak úgy voltak hajlandók jégre lépni, hogy ellenfeleik a hokis arcvédő alatt orvosi maszkot is viseltek. Nem ezért nyert 6-1-re a világbajnok Kanada, de történelmi meccs volt.

A nap rekorderei: Arianna Fontana és Ireen Wüst. Az olasz és a holland gyorskorcsolyázó egyaránt saját szakága rekordere lett: a rövid pályás női 500 méterét megnyerő Fontana tizedik olimpiai érmét nyerte, a hagyományos 1500 méteren győztes Wüstnek pedig ez a hatodik aranya ls tizenkettedik érme.

A nap papírformája: az alpesi sí. Sem a férfi lesiklást megnyerő svájci Beat Feuz, sem a női óriás-műlesiklásban győztes svéd Sara Hector sikere nem meglepetés, a 41 évesen ezüstérmes francia Johan Clarey eredménye viszont már az.

A nap számmisztikája: Denise Hermann. A női sílövők 15 kilométeres versenyében senki sem tudta mind a 20 célt eltalálni, az egyszer hibázók közül pedig a német volt a leggyorsabb. Amióta ez a szám szerepel az olimpiai programban, 2-es végződő évben mindig német sportoló nyerte: 1992-ben Antje Misersky, 2002-ben pedig Andrea Henkel.